Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Diana Sosoaca európai parlamenti képviselő, az általa alapított SOS Romania párt államfőjelöltje beszédet mond, miután iktatta jelöltségét a megismételt elnökválasztásra a román központi választási bizottság (BEC) bukaresti épületénél 2025. március 13-án. A parlamenti botrányairól elhíresült Sosoacát a román alkotmánybíróság alkalmatlanságra hivatkozva eleve kizárta a november 24-i, később érvénytelenített szavazáson. A megismételt elnökválasztás első fordulóját május 4-én tartják Romániában.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Román demokrácia: újabb indulót zártak ki az elnökválasztásról

Elutasította a román központi választási bizottság (BEC) szombaton Diana Sosoaca európai parlamenti képviselőnek, az SOS Romania párt elnöke jelöltségének bejegyzését a májusi megismételt elnökválasztásra, viszont jóváhagyta George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének államelnök-jelöltségét.

A parlamenti botrányairól elhíresült Diana Sosoacát tavaly is kizárták a félbeszakadt elnökválasztás jelöltjei közül. Akkor az alkotmánybíróság döntött kizárásáról, arra hivatkozva, hogy nem lehet Románia elnöke, vagyis az alkotmányosság őre olyan politikus, aki rendszeresen az alkotmányos rend megdöntésére uszítja követőit.

A BEC március 9-én az érvénytelenített tavalyi elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot megszerző Calin Georgescu jelöltségét is elutasította, egyebek mellett éppen arra az alkotmánybírósági döntésre hivatkozva, amellyel tavaly októberben kizárták Sosoacát az elnökjelöltek közül.

Az alkotmánybírósági határozat és annak indoklása a BEC szerint immár a román jogrend részévé vált. Ennek megfelelően nem indulhat a román elnökválasztáson olyan jelölt, aki eleve ellentmond az államelnöki esküben foglaltaknak, vagyis az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére bíztatja követőit.

A román média nagy része és a bukaresti kormánypártok mind az SOS Romania pártot, mind pedig az AUR-t szélsőségesnek tartják. Ezért a közvélemény jelentős része arra számított, hogy ezúttal - a döntéshozók "megnyúzására" bujtogató - Simion jelöltségét is elutasítja a BEC. Továbbra sem biztos azonban, hogy felkerül a neve a május 4-i első fordulóban a szavazólapra, ugyanis a jelöltségek tekintetében a végső, megfellebbezhetetlen döntést az alkotmánybíróság hozza meg, amely - egy esetleges óvásnak helyt adva - még meggátolhatja Simion indulását.

A szélsőségesnek tartott pártok és immár végleg kizárt legnépszerűbb államfőjelöltjük, Calin Georgescu egyebek mellett éppen a jogorvoslati lehetőség hiányára hivatkozva nevezték jogszerűtlennek, diktatórikusnak és elfogadhatatlannak az alkotmánybíróság beavatkozását a választásokba. Azáltal, hogy most az elnökjelöltek kizárásáról a választási bizottság szintjén születtek határozatok, megnyílt a fellebbezés lehetősége az alapfokon hozott eltiltó határozatok ellen.

Az elnökjelötségeket elfogadó, vagy elutasító BEC-határozatok ellen 24 órán belül lehet fellebbezni az alkotmánybíróságnál, amelynek azután 48 órája van meghozni a végső döntést.

A május 4-ére és 18-ára kiírt újabb elnökválasztásra szombat éjfélig jelentkezhetnek a jelöltek a központi választási bizottságnál.

Címlapról ajánljuk
Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Ellentámadásba lendültek az ukránok, nagyszabású drón- és rakétacsapás érkezett válaszul - Háborús híreink vasárnap

Ellentámadásba lendültek az ukránok, nagyszabású drón- és rakétacsapás érkezett válaszul - Háborús híreink vasárnap

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap délután bejelentette, hogy Kijev katonai erői 300 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a déli fronton. Oroszország az éjszaka folyamán ismét nagyszabású drón- és rakétacsapást mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, ballisztikus és cirkálórakétákat is bevetve. Lvivben pdig házi készítésű robbanószerkezetek okoztak pusztítást, a merényletben egy rendőr életét vesztette. Ebben a cikünkben percről percre követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×