Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Pénzügyi államcsíny? A régi parlamenttel szavaztatja meg az új német kormány a 900 milliárdos csomagot

A bírálatok ellenére nem akárhonnan kaptak támogatást a február végi választások után nagykoalíció megalakítására törekvő pártok a hosszú távú eladósodással járó rendkívüli pénzügyi alapok létrehozásához – a lakosság túlnyomó többsége ugyanis nem bánja a hiteleket, a legfontosabbnak a biztonság erősítését tartja.

Noha a koalíciós egyeztetések még javában zajlanak, a kudarcot aligha engedheti meg magának a február 23-i választásokon győztes CDU elnöke és kancellárjelöltje, Friedrich Merz, mint ahogy a súlyos veresége ellenére mégis partnernek választott szociáldemokrata párt. Ráadásul szorít az idő, a most elhatározott javaslatokat még a hónap végéig működő "régi" parlamentnek kell szentesítenie, mert az újnak legkésőbb a február 23-i választásokat követő 30. napon meg kell alakulnia.

A dolgot nehezíti, hogy a koalíciós egyeztetéseken nem akármilyen törvénytervezetekről van szó. Az első, amelyet a pártok a hét közepén bemutattak, a maga nemében történelminek számít. Miközben ugyanis két rendkívüli pénzügyi alap, úgynevezett Sondervermögen keretében mintegy 900 milliárd eurót akarnak előteremteni a hadsereg fejlesztése, valamint az infrastrukturális beruházások céljából, szükség van a 2011-ben bevezetett, alkotmányban is rögzített hitelfelvételi korlátozások, az úgynevezett költségvetési adósságfék enyhítésére.

Azaz elengedhetetlen az alkotmánymódosítás, amihez viszont a parlament kétharmados többségének jóváhagyására van szükség.

Ez a többség a jelenleg még 736 fős parlamentben is csak akkor garantálható, ha a CDU/CSU és az SPD képviselői más pártokból is támogatást kapnak. Ez viszont bizonytalan, annak ellenére, hogy hírek szerint a Zöldek Pártjából többen még ingadoznak. Mindenesetre a menetrend most vált ismertté, eszerint a parlament két menetben dönt, március 13-án, majd március 18-án a különleges alapok sorsáról. Az esélyeket ugyanakkor csökkenti, hogy az alapok elfogadásának és ennek kapcsán mindenekelőtt az említett adósságfék enyhítésének a Bundestagban határozott ellenzői vannak, mindenekelőtt a radikális jobboldali AfD párt, valamint a liberális FDP, valamint a Baloldal Pártja (Die Linke) is.

A kétharmados többség az új, már "mindössze" 630 tagú Bundestagban aligha jönne össze, a CDU/CSU, valamint az SPD még a Zöldek támogatásával sem szerezné meg ezt.

Némi ösztönzőt jelenthet ugyanakkor az előterjesztőknek a ZDF felmérése, amely szerint a megkérdezettek többsége a különleges alapok mellett van, és nem bánja az eladódást sem. Az adatok szerint a válaszadók 76 százaléka volt ezen a véleményen, miközben 22 százalék ellene foglalt állást. A támogatók számára az elsődleges indok a hadsereg, illetve a biztonság erősítése.

A leghangosabb bíráló továbbra is az AfD társelnöke, Alice Weidel, aki ZDF-nek nyilatkozva megerősítette azt az álláspontját, amely szerint a "régi" Bundestag nem jogosult ilyen döntésekre. A politikus élesen bírálta Friedrich Merzet, aki a választások előtt a leghatározottabban az adósságfék fenntartása mellett foglalt állást. Weidel szerint az indítvány, az új adósságok vállalása a választók arculcsapását jelenti. Megerősítette, hogy pártja jogi úton kíván fellépni a "pénzügyi államcsíny" ellen.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×