A háborús veteránok társadalomba való visszaintegrálása nem csak orosz probléma – Ukrajnára még súlyosabb terherként nehezedi –, de mindenképpen jelen van – kezdte Demkó Attila. Elmondása alapján Oroszország esetében különösen nagy gondot jelenthet, hogy rendkívül sok bűnözőt vontak be a háborúba, akiknek a szabadságért cserébe egy év szolgálatot kell vállalniuk, és bár egy részük elesett vagy megsebesült, sokan ép bőrrel megúszták a konfliktust, így visszatérhettek a társadalomba.

"Egy veterán beilleszkedése eleve nem könnyű, de aki korábban erőszakos bűncselekményért töltötte büntetését, annak talán még nehezebb

– mutatott rá az NKE munkatársa –, annál is inkább, mert a Háborús Tanulmányok Intézete szerint nem egy esetben az érintettek ismét erőszakos bűncselekményt követtek el. Tehát a bűnözők reintegrálása mindenképpen nagy gond tud lenni, de nyilván a sima veteránoké is, hiszen rettenetes élményekkel »gazdagodtak« az ukrajnai háború során, amivel a társadalomnak kezdenie kell valamit ." A biztonságpolitikai szakértő szerint ez nagyságrendileg talán nagyobb probléma, mint az afganisztáni, hiszen Oroszország lakossága kisebb, mint a Szovjetunióé volt, nagyjából a fele, a mostani háború pedig jóval véresebb.

A washingtoni intézet egyik forgatókönyve szerint a háborús veteránokat az államigazgatásban kellene elhelyezni valamiféle képzés után, mert lojálisak lesznek, hiszen egyszer már „a vérüket vagy a testük egy részét adták” az orosz hazáért. Demkó Attila szerint ebben lehet logika, az államigazgatás ugyanis biztos állást jelentene, ami nem árt egy veteránnak, hiszen ha az nincs, akkor máshol is „kamatoztathatja a tudását”; az egyik fő terep a bűnözés, de zsoldosnak is állhat, tehát sok olyan dolgot tehet, ami nem feltétlenül jó az állam szempontjából.

Azzal kapcsolatban, hogy Oroszországban milyen megbecsülés jár a veteránoknak, Demkó Attila azt mondta, valószínűleg hasonló a helyzet, mint Amerikában, ami nem túl rózsás, ezt több hollywoodi filmben is feldolgozták. Az Egyesült Államokban van veteránügyi minisztérium, Oroszországban is léteznek veteránokkal foglalkozó szervezetek. A vetetárnok kapnak segélyeket is, de van erkölcsi megbecsülés is; Vlagyimir Putyin beszédeiben is visszatérő elem, hogy ezek az emberek részt vettek a „donbaszi testvérek felszabadításában”, amiért köszönet jár neki.

"A kérdés már csak az, hogy az intézkedések mennyire lesznek sikeresek, ez pedig pénzkérdés, hogy Oroszország milyen anyagi helyzetben lesz a háború után

– magyarázta a szakértő, és hozzátette, sokakat vélhetőpen nem fognak elengedni a hadseregből, hanem szerződést kötnek velük.

A Háborús Tanulmányok Intézete arra is felhívja a figyelmet, az afganisztáni háború, illetve a veteránok kérdése nagyban hozzájárult a Szovjetunió bukásához, amit az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetője erős túlzásnak tart, mert ennél nagyobb problémái is voltak a rendszernek. De ettől még foglalkoznia kell majd a veteránok kérdésével Oroszországnak, ami hatványozottabban érvényes Ukrajnára, hiszen hasonló mennyiségű katonája, veteránja lesz, miközben jóval kisebb ország – ismételte meg Demkó Attila, arra is rámutatva: az EU-nak is lesz teendője, hiszen sokan ide fognak jönni a családtagjaikhoz.

A szakértő szerint nagyon nehéz megmondani, hogy miként tekintenek a katonákra azok az ukrán és orosz emberek, akiknek nem kellett megjárniuk a frontot. Szerinte Ukrajnában annyi feszültség mindenképp lesz, hogy sokan pénzzel kerülték el a frontszolgálatot, magyarán lefizették a hatóságokat, és nekik majd szembe kell nézniük azokkal, akik akár fizikailag, akár szellemileg megnyomorodva tértek haza. Erre már eddig is volt példa, és valószínűleg lesz is még gond. Oroszországban ez kevésbé jelent problémát, mert a 300 ezres mozgósítást kivéve, amire 2022-ben került sor, főként önkéntesek mentek a frontra.