Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
324.96
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly
Emmanuel Macron francia államfő nemzethez intézett beszédének közvetítését nézi egy férfi a franciaországi Vence településen 2025. márcus 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Sebastien Nogier

Emmanuel Macron: az orosz agresszió úgy tűnik, nem ismer határokat

Az ukrajnai béke szavatolása a francia elnök szerint „talán európai erők bevetését is magában foglalja majd”. Emmanuel Macron szerda este a francia országos televíziós csatornákon a nemzethez intézett beszédében elmondta, Franciaország a jövő héten Párizsban összehívja azon országok vezérkari főnökeit, amelyek készek garantálni a jövőbeni békét Ukrajnában.

A francia elnök közölte, az ukrajnai béke szavatolása „talán európai erők bevetését is magában foglalja majd”. „Nem harcolni mennének, nem mennének a frontvonalba harcolni, hanem éppen ellenkezőleg, azután mennének oda, miután a béke aláírásra került, hogy garantálják annak teljes körű betartását” – mondta.

„Már a jövő héten összehívjuk Párizsban azoknak az országoknak a vezérkari főnökeit, amelyek vállalni kívánják az ezzel kapcsolatos felelősségüket” – jelentette ki a francia elnök, aki szerint „az orosz fenyegetés itt van, és határok nélkül érinti Európa országait”.

„Ebben a veszélyekkel teli világban őrültség lenne szemlélődőnek maradni”

– fogalmazott az államfő.

Emmanuel Macron szerint Oroszország „az ukrán konfliktust már globális konfliktussá változtatta”, azzal, hogy „megsértette határainkat azért, hogy ellenfeleit meggyilkolja”, „manipulálta a romániai és moldovai választásokat”, „kibertámadásokat szervezett kórházaink ellen” és „megpróbálta manipulálni a közvéleményünket a közösségi oldalakon terjesztett hazugságokkal”. Véleménye szerint „ez az agresszió úgy tűnik, nem ismer határokat”.

Emmanuel Macron jelezte, hogy Franciaország „továbbra is elkötelezett a NATO és az Amerikai Egyesült Államokkal való partnerség mellett”. „De többet kell tennünk, meg kell erősítenünk a függetlenségünket a védelem és a biztonság terén.

Európa jövőjéről nem dönthetnek Washingtonban vagy Moszkvában”

– hangsúlyozta.

A francia elnök kijelentette, hogy „stratégiai vitát kíván nyitni” a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről egész Európára, de annak bevetéséről a döntés továbbra is a francia elnök hatáskörében maradna.

„A leendő német kancellár (Friedrich Merz) történelmi felhívására válaszolva úgy döntöttem, hogy stratégiai vitát kezdeményezek arról, hogy elrettentő fegyverünkkel megvédjük szövetségeseinket az európai kontinensen” – mondta Macron. Ugyanakkor „bármi történjék is, a döntés mindig is a köztársasági elnök, a fegyveres erők vezetőjének kezében volt és marad” – tette hozzá.

A francia nukleáris elrettentő erő európai kiterjesztésének lehetőségével Emmanuel Macron Friedrich Merz kérésére utalt, aki szerint az Egyesült Államok visszavonulásával Európának fel kell készülnie „a legrosszabb forgatókönyvre”, egy biztonsági garancia nélküli NATO-ra.

Az amerikai–európai kapcsolatok aktuális kérdéseit illetően a francia elnök úgy vélte, hogy fel kell készíteni Európát „arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Államok esetleg úgy dönt, hogy vámokat vet ki az európai árukra”, ahogyan azt Kanadával és Mexikóval szemben is megteszi.

„Ez a döntés, amely érthetetlen mind az amerikai gazdaság, mind a miénk számára, következményekkel jár majd egyes iparágainkra” – vélte a francia elnök. „Miközben európai kollégáinkkal együtt készülünk a visszavágásra, továbbra is mindent megteszünk, hogy világossá tegyük, hogy ez a döntés mindannyiunknak árt” – mondta a francia elnök.

A le Parisien szúrta ki, hogy nem sokkal a francia elnök sajtótájékoztatója előtt Volodimir Zelenszkij az X-en jelentette be, hogy hamarosan folytatódik a párbeszéd az Egyesül Államok és Ukrajna között. Az ukrán elnök arról írt az X-en, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Mike Waltz, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó beszéltek egymással, és abban maradtak, hogy a közeljövőben a két ország képviselői személyesen egyeztetnek az ukrán helyzetről.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, kíméletlen pofonokat osztanak ki Trumpnak

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, kíméletlen pofonokat osztanak ki Trumpnak

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, a VoteHub előrejelzése szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, a demokraták a felsőházi többséget is megkaparinthatják. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×