Az új amerikai adminisztráció hivatalba lépésével nagyon erőteljes amerikai nyomás nehezedik most Ukrajnára, illetve Európára, az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint ez a nyomás arra irányul, hogy a háborút, amely most már több mint három éve zajlik, befejezzék a harcoló felek.

"A tárgyalások egyelőre Európa és az ukrán fél bevonása nélkül kezdődtek meg, és ez a rendkívüli Európai Tanács-ülés, amelyre most kerül sor csütörtökön, pont azt a célt hivatott elérni, hogy valahogyan az EU és Ukrajna is része legyen a tárgyalásoknak, a hosszú távú megállapodás kialakításának, amely az európai kontinens biztonsági struktúrájára vonatkozik majd" – vázolta Zalai Csaba, az NKE egyetemi tanára, a Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhelyének vezetője.

Európa ebben a kérdésben szerinte nem egységes, de abban legalább már konszenzus körvonalazódik az EU-n, illetve a kontinensen belül is, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját biztonsága kialakítása érdekében.

"A második világháború óta az Európai Unió tagállamai, illetve

az európai kontinens országai egyfajta potyautasként az amerikai hadsereg és biztonsági garanciái révén minimális befektetéssel járultak csak hozzá az európai biztonsághoz"

– állapította meg.

A trend Zalai Csaba szerint az Obama-kormányzat óta megfigyelhető: az Egyesült Államok figyelme egyre inkább Kínára és az ázsiai kontinensre helyeződik át, ebből fakadóan Európára egyre "kevesebb jutna", amiről természetesen Európa hallani sem akart eddig.

Hogy miképpen éri el Európa a nagyobb biztonsági szintet, annak megítélésében nincs egyetértés, várakozásai szerint ez kerül napirendre az Európai Tanács csütörtöki ülésén azon keresztül, hogy Ukrajnát hogyan támogatja tovább a kontinens.

Az Európai Bizottság a csütörtöki tárgyalás asztalára már letett egy ötpontos javaslatcsomagot, amely pontok mind azt a célt szolgálják, hogy a tagállamok jóval nagyobb forrásokat biztosítsanak mind rövid, mind közép távon a biztonsági és a védelmi kiadásokra.

"Jelenleg Európa a GDP-jének valamivel kevesebb mint két százalékát fordítja védelmi kiadásokra, és a cél az, hogy középtávon ez 3-3,5 százalékra fel tudjon menni.

Ehhez nyilván kell egyfajta költségvetési mozgástér. Ebben az Európai Bizottság úgy tud segíteni, hogy a nagyon szigorú költségvetési szabályokat a védelempolitikai beruházások terén egy kicsit könnyíti, egyfajta vészhelyzeti záradékot helyezett kilátásba" – ecsetelte.

Az intézkedés hasonló, mint ami a Covid alatt is volt, amikor a gazdasági növekedés elősegítése érdekében többletberuházásokat engedtek meg az európai országoknak, nagy mértékben növelve a tagállami költségvetési mozgásteret. Ahol szűkebb a fiskális mozgástér, ott hitelek is szóba jöhetnek az Európai Beruházási Bankon keresztül.

Amiben viszont szerinte nehezebb lesz uniós egységet teremteni, az a kérdés, hogy milyen eszközökkel támogassák Ukrajnát, hiszen ha valamikor tűzszünet jönne létre, azt valakinek az eszközeivel biztosítani is kell, és ha nem amerikaiakkal, akkor európaiakkal – jegyezte meg Zalai Csaba.