eur:
401.38
usd:
371.65
bux:
92720.24
2025. március 27. csütörtök Hajnalka
Thumbtacks with visegrad group flags on red background. 3d illustration
Nyitókép: Getty Images

A politikai viták ellenére továbbra is erős a gazdasági partnerség a V4-ek között – elemzés

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint az egykor egy irányba tartó, közös politikai megoldásokat kereső Visegrádi Négyek csoport ma már aligha nevezhető egységes formációnak, sőt bármiféle együttműködés puszta ténye is vitatható. A gazdasági kapcsolatokra ugyanakkor a kritikus, vitákkal teli időszakok nem hatottak jelentősen. Szigethy-Ambrus Nikoletta az InfoRádióban elmondta: a negatív körülmények nem befolyásolták kedvezőtlenül az országok közötti kereskedelmet és tőkeáramlást.

Harmincnégy évvel ezelőtt, 1991. február 15-én írták alá a Visegrádi Nyilatkozatot, amely Magyarország, Lengyelország, valamint az akkori Csehszlovákia között jött létre, elsődleges célként az európai integráció felé vezető út közbeni együttműködést, valamint a regionális kooperációt kitűzve. A Csehszlovákia felbomlását követően Csehországgal és Szlovákiával négy tagúra bővülő formáció (Visegrádi Négyek) az 1990-es években számos területen működött együtt, a 2004-es nagy uniós csatlakozások után azonban felmerült a kérdés, van-e még létjogosultsága a V4-nek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána részletesen, hogyan alakult át – elsősorban gazdasági szempontból – az elmúlt évek során a csoport tevékenysége, együttműködése.

A tanulmány szerzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta az InfoRádióban elmondta: miután 2004-ben Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is csatlakozott az EU-hoz, „ellazultak egy kicsit a közös szálak, és kissé megfeneklettek az addigi együttműködések”. A 2016-os évet viszont fordulópontnak nevezte, ugyanis akkor egy közös nyilatkozat pozsonyi elfogadásával „megpróbáltak újra életet lehelni” a tagok az együttműködésbe. Ezzel a kezdeményezéssel úgy tűnt, hogy ismét képesek lesznek magas intenzitású párbeszédre a felek, a közös munkát azonban megnehezítette a koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági helyzet, majd a 2022-ben kirobbanó orosz–ukrán háború is megingatta a korábbi hatékony partnerségi viszonyt, ugyanis elmérgesedtek a politikai viták egyes tagországok között. Az elemző emlékeztetett, hogy a magyar kormánynak a lengyel és a cseh vezetéssel is komoly csörtéi voltak akkoriban, amelyek hatással voltak az államok közötti kommunikációra, tevékenységekre.

Szlovákia és Magyarország tulajdonképpen magára maradt a békét sürgető külpolitikai törekvéseivel, Varsó és Prága ebben nem feltétlenül bizonyult partnernek.

A tagországok közötti gazdasági kapcsolatok ugyanakkor alapvetően nem sínylették meg azt, hogy éles politikai viták zajlottak a felek között, stabil maradt mind a külkereskedelem, mind a tőkeáramlás. Szigethy-Ambrus Nikoletta kiemelte: magyar szemszögből nézve Szlovákia, Lengyelország és Csehország továbbra is fontos kereskedelmi partner,

a tíz legfontosabb export-import ország listáján szerepel a V4 másik három állama.

A tanulmány szerint a magyarországi termékexport 2019 és 2024 között – a 2020-as koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági visszaesés kivételével – mindhárom országba stabilitást mutatott. Lengyelország felé a jelzett időszakban évente átlagosan 7,1 millió, Csehországba 6,1 millió, Szlovákiába pedig 6,9 millió euró értékben szállítottak exportcikkeket Magyarországról. A legfontosabb kiviteli cikkek a járművek, szállítóeszközök, gyógyszerek, gyógyászati termékek és az elektronikai berendezések voltak ebben az időszakban.

A termék-külkereskedelem mellett a szolgáltatások külkereskedelmében is fontos partnerei Magyarországnak a visegrádi államok, továbbá a csoport külföldi tőkekihelyezései is jelentősek. Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondta: Magyarország elsősorban Csehországba és Lengyelországba helyezett ki jelentősebb értékben tőkét az elmúlt években. A magyarországi FDI (külföldi működőtőke-befektetések) részesedés értéke Csehországban több mint 994 millió eurót tett ki összesen, Lengyelországban pedig 972,5 millió eurót ért el 2019 és 2023 között a Magyar Nemzeti Bank statisztikája alapján. Megjegyezte, hogy elmúlt években több olyan magyar befektetés is zajlott Csehországban, amelyek az energetikai területet célozták meg. Az olyan zászlóshajó társaságok mellett, mint például a Richter vagy a Mol, immár az MVM Zrt. is megjelent a térségben, és elkezdte akvizícióit például Csehországban is.

A tanulmány szerint a Magyarországra érkező visegrádi tőke esetében hasonló kép rajzolódik ki, mint a kihelyezéseknél: az első helyen Lengyelország áll, majd Csehország, Szlovákia a sorrend. A lengyel FDI részesedés értéke Magyarországon 2019 és 2023 között 272,9 millió euró volt. A magyar piacon főleg a lengyel szolgáltatási szektorból, valamint az ingatlan, a megújuló energia és a bútorgyártási ágazatokból találhatunk társaságokat. Csehország részesedése hasonló: a 2019 és 2023 közötti időszakban 234,3 millió eurót tett ki a magyarországi akvizíciók értéke. A cseh ágazatok képviselői közül Magyarországon főként mezőgazdasági, energetikai, építőipari, valamint kiskereskedelmi területeken működő társaságok vannak jelen. Jelentős értéket képviselnek az e-kereskedelmi és csomagküldéssel foglalkozó cseh cégek is, amelyek egyre nagyobb szeletet képesek a magyar piacból kihasítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.28. péntek, 18:00
Vitézy Dávid
a Főváros Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője
Teljesen leválik az orosz olajról Csehország

Teljesen leválik az orosz olajról Csehország

Csehország áprilistól növeli a kőolajimportot az Olaszországból érkező, kibővített TAL vezetéken keresztül, miután a Barátság vezetéken érkező orosz szállítmányok márciusban leálltak - írja a Reuters. A bővítés jelentősen növeli a Csehország számára elérhető kapacitást, így az ország teljesen függetlenné válik az orosz szállítmányoktól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×