A Közel-Keleten és Észak-Afrikában gazdasági válságok vannak, különböző fegyveres konfliktusok robbantak ki az elmúlt időszakban, és emiatt a térségben egyfajta káosz tapasztalható. Ezért nem meglepő, hogy nagyon sok ember útnak indul, és nagyon sokan Egyiptomba mennek, hogy onnan próbáljanak továbbmenni más országok felé – mondta az InfoRádióban Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Egyiptomnak nagyon fontos szerepe van a migrációban, kapuőr államnak is szokták nevezni, mert feladata, hogy ne engedje újabb, migránsokat szállító hajók indulását Európa felé.
Az európai kormányokat régóta aggasztó instabil egyiptomi helyzetet a szakértő szerint gazdasági problémák idézik elő. A gázai konfliktus elég nagy veszteségeket okoz a turizmusnak, valamint a Szuezi-csatorna forgalma is csökkent az elmúlt egy évben. Emellett Egyiptomban több mint kilencmillió menekült és bevándorló él, a jelenlétük pedig fokozza a nehézségeket, amelyek összességében nagy kihívás elé állítják az országot.
Az Európai Unió emiatt támogatja Egyiptomot, tavaly például egy 7,4 milliárd eurós finanszírozási csomagot jelentettek be, hogy annak egy részéből Kairó további intézkedéseket tehessen a migráció kezelésére, megerősítse a határvédelmet, különböző eszközöket és felszereléseket szerezzen be. Cserébe az egyiptomi kormány folyamatosan hangsúlyozza, hogy továbbra sem engedi a bevándorlókat szállító hajók elindulását, folyamatosan razziákat tart és embercsempész hálózatokat számol fel.
Mindemellett tavaly novemberben az egyiptomi parlament elfogadta az ország első menekültügyi törvényét, ami hatalmas mérföldkőnek számít. Egy 2024 augusztusi intézkedésben pedig kötelezték az országban élő külföldi lakosokat, hogy szerezzenek be egy úgynevezett új intelligens tartózkodási kártyát, mert csak ezzel maradhatnak az országban és férhetnek hozzá különböző szolgáltatásokhoz – sorolta Tárik Meszár. Megjegyezte: Egyiptomnak mindazonáltal még mindig nagyon sokat kell tennie annak érdekében, hogy az összes embercsempész csoportot felszámolja, valamint hogy elérje, ne induljanak útnak az emberek a térségből.
Mindezzel együtt szerinte megvan az esély arra, hogy nagyobb válság alakul ki Egyiptomban.
"Korábban is voltak erre példák, például a '70-es években volt egy kenyérlázadás, amikor az alapvető élelmiszerek árát annyira megemelték, hogy az lázadásokat idézett elő. Az egyiptomi kormánynak tehát nagyon kell figyelnie arra, hogy az alapvető szükségletek költségei ne emelkedjenek" – emelte ki Tárik Meszár, hozzátéve azonban, hogy több ország is támogatja Egyiptomot különböző finanszírozási csomagokkal. Az Egyesült Arab Emírségek nagyon sok pénzt ad Egyiptomnak, például egy 32 milliárd eurós befektetésről tettek bejelentést nemrégiben. A Nemzetközi Valutaalap is szokott segíteni, tavaly egy 8 milliárd dolláros hitelcsomagot kapott Kairó. Vagyis különböző országok és szervezetek sokat tesznek azért, hogy Egyiptomban ne legyen nagyobb probléma, legalábbis gazdasági szinten, és ez a támogatás várhatóan folytatódni fog a jövőben is.
Valamennyire számolni kell ugyanakkor azzal is, hogy bár a térség más országaival összehasonlítva Egyiptom egyértelműen stabil államnak mondható, a társadalma fiatalodik, és a fiatal korosztályban, a családalapítás előtt állók körében sok az elégedetlen ember, ami rontja a közhangulatot.
"Én is jártam Egyiptomban az elmúlt években, és a fiatalokkal beszélgetve többször előjött az a téma, hogy akár el is hagynák az országot, tehát valóban jellemző a fiatalokra ez az elégedetlenség. Ez az, ami 2011 környékén különböző arab országokban eléggé nagy galibát, egyenesen forradalmakat generált, egybevéve a magas élelmiszerárakkal, a megélhetési problémákkal, a nagyarányú munkanélküliséggel. Most nem tart itt a helyzet, a körülmények lecsendesedtek, viszont a fiatalok egy részében tapasztalható ez az akár a kormánnyal szembeni, akár az életvitelükkel szembeni elégedetlenség" – fogalmazott a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
