A bomba akkor robbant, amikor az örmény származású hadúr éppen belépett annak épületnek az előcsarnokába, ahol a luxuslakása volt. Armen Szarkiszjan egyik testőre azonnal meghalt, míg őt súlyos állapotban, eszméletlenül vitték kórházba. Az orvosok minden igyekezete ellenére a szív közelében, a mellkasba fúródott repesz néhány óra múlva végzett vele.

A 44 éves Szarkiszjan a kelet-ukrajnai Donyeck régió, Horlivka településén született – írja az Ukrajinszka Pravda. Bár örmény származású volt, bigott orosz nacionalistának vallotta magát, és a 2000-es évek elejétől szoros kapcsolatba került a titkosszolgálattal, az FSZB-vel. Amikor 2014-ben Kijevben egyre súlyosabb kormányellenes tüntetések kezdődtek,

az ukrán fővárosba küldték, hogy keltsen minél nagyobb zűrzavart.

Akkoriban már hosszú ideje erősödött az ukránok körében az oroszellenes hangulat, és mind többen érezték úgy, hogy szívesebben élnének az Európai Unióban, mint Moszkva árnyékában. Viszont a hatalmon lévő Viktor Janukovics elnök és kormánya, valamint a körülöttük lévő üzleti csoportok mindent elkövetettek annak érdekében, hogy elfojtsák a Nyugat-barát mozgalmakat. Ebben nyújtott – persze nem önzetlenül – segítséget Szarkiszjan. Verőlegényekből szervezett 2-300 fős csoportot. Az volt a feladatuk, hogy a békés tüntetéseken provokálják a rendőröket, robbantsanak ki verekedéseket, amelyek után a hatóságok tömeges letartóztatásokat rendezhettek a tiltakozók között.

Szarkiszjan emberei aztán az elfogottak megkínzásában is részt vállaltak. Azzal ugyancsak megbízták őket, hogy tartsák fenn a rendet az ukrán főváros kormányzati negyedében. Ezt annyira hatékonyan intézték, hogy megölték Vjacseszlav Veremij ukrán újságírót. Szolgálataikért 20 ezer dollárnak megfelelő összeget kaptak, ám vezetőjük, Jurij Krisin – aki Szarkiszjan bizalmi embere volt – fejenként csak 23 dollárt adott nekik, a többin a főnökével osztozott. Krisint később egy ukrán bíróság elítélte, és jelenleg is börtönben ül. Viktor Janukovics a népmozgalom hatására végül lemondott, elhagyta Kijevet, és meg sem állt Moszkváig.

Szarkiszjan a kelet-ukrajnai régióban is mindent megtett, hogy segítse az orosz nacionalistákat. 2022 szeptemberében az FSZB utasítására a donyecki területen megszervezte az Arbat zászlóaljat. A név egyrészt az orosz főváros ikonikus sétálóutcájára utal, másrészt az Örmény Zászlóalj (oroszul ARmjanszkij BATaljon) kifejezésből álló betűszó. Az egység tagjai ugyanis főleg oroszországi, abháziai örményekből, illetve Örményországból toborzott önkéntesekből áll. Hivatalos elnevezése sokat elárul az alakulat tevékenységéről: "Arbat Különleges Rendeltetésű Önálló Gárda Zászlóalj". Vagyis

olyan elitegység, amely főleg kommandós feladatokat hajt végre.

Ezzel kapcsolatban az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) megjegyzi, hogy az Arbat zászlóaljat főleg a Wagner csoport ellensúlyozására hozták létre. A zsoldoscsapat vezetője, Jevgenyij Prigozsin ugyanis növelni akarta befolyását az orosz vezetésen belül, és ez a Kremlben már sokaknak nem tetszett. Amikor aztán a zsoldosvezér 2023. június 23-án zendülést robbantott ki, végleg meg akartak szabadulni tőle. Bár büntetlenséget ígértek neki, ha leteszi a fegyvert, egy hónappal a lázadást követően – máig tisztázatlan körülmények között – repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette. Ezt követően feloszlatták a Wagner csoportot, és a zsoldosok egy része az Arbat zászlóaljhoz szegődött.

Az alakulat parancsnoka azt nyilatkozta, hogy van egy különítményük, amely „szinte teljes egészében” az orosz védelmi minisztériummal szerződést kötött, volt Wagner csoportos zsoldosokból állt. Elmondta, hogy ez a csapat szükség szerint drónoperátorokat, elektronikai hadviselési (EW) szakembereket és más specialistákat küld a többi, fronton harcoló alakulathoz. Az Arbat Zászlóalj többi harcosa viszont egyszerű gyalogosokként veszi ki részét a háborúból, főleg az Avgyijivka körüli összecsapásokban vetették be, legutóbb pedig az oroszországi Kurszk körzetében csatáztak az oda betört ukrán csapatokkal.

Pár hónapja Örményországban letartóztattak három embert, akiről a hatóságok azt állították, hogy az Arbat Zászlóalj tagjai, és orosz támogatással meg akarták dönteni a jereváni kormányt. Szarkiszjan keze, úgy tűnik, messzire elért. Amúgy a saját szülővárosában is igazi kiskirálynak számított. Több vállalkozása, üzlete volt és jelentős bevételre tett szert azzal, hogy

előszeretettel fosztogatott az orosz csapatok által "felszabadított" kelet-ukrajnai településeken.

Annyi volt már a rovásán, hogy Kijev mielőbb meg akarta büntetni. Főleg a 2014-es bűncselekményei és amiatt, hogy az oroszokhoz menekült Viktor Janukovics elnök belső köréhez tartozott. De a Kelet-Ukrajnában elkövetett gazságai is elég okot szolgáltattak arra, hogy elkapják. Feltételezhető, hogy az örmény hatóságok ugyancsak vadászhattak rá, a meghiúsított puccskísérlet miatt. Minderről nyilván Szarkiszjan is tudhatott, ezért költözött a donyecki régióból az orosz főváros egyik elegáns apartmanjába. A Kremltől pár kilométernyire, a Moszkva folyó partján álló luxusházban nagyobb biztonságban érezhette magát. Egészen hétfő késő délelőttig, amikor az épületbe lépve arcába robbant a bomba.

Halála furcsa reakciókat váltott ki Moszkvában. Az ISW idézte az egyik szélsőjobboldali csoport, a Ruszics vezetőjét, aki azt írta a Telegramon: "Egy bűnöző halálával a haza nem vesztett semmit." Majd hozzátette, hogy Szarkiszjan és "nemzetiségi maffiája súlyos gondokat okozott Oroszországnak". Mindez arra utalhat, hogy az Arbat zászlóalj alapítójának sok ellensége lehetett Moszkvában is. Miután az ukrán titkosszolgálat eddig még nem vállalta magára a merénylet elkövetését, az sem kizárt, hogy az örmény származású hadúr halálát nem is Kijevből szervezték meg.