Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.51
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Programot hirdetett az AfD: újra napirenden a remigráció

Hat héttel a német parlamenti választások előtt sorra tartják kongresszusaikat, illetve programot hirdető konferenciáikat a német pártok. Ezúttal az AfD és a BSW fogalmazta meg korábbinál is határozottabb programját, mindenekelőtt a szigorúbb migrációs politikát.

Az Alternatíva Németországért párt a szászországi Riesában tartott kongresszust. Az AfD az elmúlt napokban rendkívül sokat szerepelt a híradásokban annak nyomán, hogy a leendő amerikai elnök, Donald Trump jobbkezének és egyik legfőbb bizalmasának számító milliárdos, Elon Musk szerint csakis ez a párt "mentheti meg" Németországot. Bár Musk vélekedését a média és politikusok túlnyomó többsége elítélte, ez egyáltalán nem ártott az AfD támogatottságának.

A párt programjának legfőbb elemei között szerepel a migrációs politika további szigorítása, ennek részeként pedig visszakerült a programba a korábban némi fenntartással kezelt "remigráció" kifejezés. Ez azt a célt hangsúlyozza, hogy mielőbb vissza kell toloncolni azokat a menekülteket, akik illegálisan érkeznek az ország területére. A menekülteket eszerint a határon kell megállítani, mé pedig úgynevezett fogva tartási központokban. A menekültügyi eljárásokat pedig külföldön kell lefolytatni. Mint a ZDF közszolgálati médium fogalmaz, átfogó hazatelepítési offenzíváról van szó. A menedékkérők ideiglenes ellátását pedig a "humánus létminimumra" kell csökkenteni.

A radikális jobboldali párt külpolitikai programjában elutasítja az Oroszország elleni szankciókat. Olyan Németországot akar, amely egyaránt jó kapcsolatokat ápol Oroszország mellett az Egyesült Államokkal és Kínával is. Kitart a ország NATO-tagsága mellett mindaddig, amíg nem jön létre egy "független és hatékony" európai katonai szövetség. Ugyanakkor a közszolgálati médiumok ismertetése szerint azt hangsúlyozza, hogy

Németországnak ki kell lépnie az euróövezetből és az Európai Unióból is.

Társadalmi kérdésekben a hagyományos családmodell mellett foglal állást. A család az apa, az anya és a gyermek "egységeként" szerepel.

Bonnban tartotta pártkonferenciáját az egy évvel ezelőtt alakult radikális baloldali párt, a BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség). amelynek névadója a pártelnök Sahra Wagenknecht. A megalakulást követő első félévben a párt támogatottsága rohamosan nőtt, mostanra viszont a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék körül mozog. A visszaesés ellenére a szeptemberi tartományi választások nyomán bekerült mind Türingia, mind Brandenburg tartomány parlamentjébe,

A menekültek befogadásának korlátozása kezdettől fogva a párt programjában szerepel. Mint ahogy határozottan állást foglalt az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók ellen. Sahra Wagenknecht értékelése szerint a szankcióknak semmi közük nincs a háborúhoz, mint ahogy az erkölcshöz, az emberi jogokhoz sincs. A szankciók gazdaságösztönző programot jelentenek az Egyesült Államok számára, ugyanakkor "gyilkos programot" a német és az európai cégek számára – vélekedett.

"A legolcsóbb árra" hivatkozva szorgalmazta azt is, hogy Németország ismét vásároljon gázt Oroszországtól. Hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak nagy terhet jelentenek Németország számára. "A háború és béke kérdése a BSW politikájának központi eleme" – jelentette ki, kerülve, hogy Oroszországot agresszornak nevezze. Olyannyira nem, hogy közvetve a Nyugatot tette felelőssé. "A nyugati dominancia egyre több katonai konfliktust eredményezett világszerte, beleértve az ukrajnait is" – fogalmazott a "régi" baloldaliból "új" baloldalivá vált politikus.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×