„A jövőben számolnunk kell a válságok kezelésével és a háborúval” – jelentette ki Emilie Enger Mehl, az igazságügyi és a közbiztonsági tárca vezetője.

A mintegy száz javaslatot tartalmazó tervet a miniszter Jonas Gahr Störe kormányfővel közösen mutatta be pénteken, aki leszögezte: bár a geopolitikai helyzet feszült, „nincs jele Norvégia területét közvetlenül fenyegető katonai veszélynek”.

A jelentés a háború lehetősége mellett olyan veszélyeket is felsorol, mint például egy esetleges szabotázsakció, hibrid műveletek, világjárvány vagy szélsőséges időjárási jelenségek.

A dokumentumban szereplő, az óvóhelyekkel kapcsolatos javaslatot az összeállítók azzal indokolták, hogy „az ukrajnai háború bebizonyította, szükség van rá”.

A NATO-tag Norvégia – amely Oroszországgal is határos – 1998-ban, néhány évvel a hidegháború befejezése és a Szovjetunió felbomlása után törölte a törvényt, amely kötelezi az építtetőket az óvóhelyek kialakítására.

A skandináv országban lévő óvóhelyek a lakosság mintegy 45 százalékának tudnának veszély esetén menedéket nyújtani, míg Finnországban ez az arány 90 százalék, Dániában, 80, Svédországban pedig 70 – figyelmeztetnek a jelentésben.

A javasolt intézkedések között szerepel még a polgári védelembe mozgósíthatók számának felemelése a jelenlegi 8000-ről 12 ezerre, valamint az élelmiszerellátás önállóságának növelése.

Az összeállítók emellett a kibertérben megjelenő hamis információk elleni küzdelem erősítését, illetve a földek eladásának ellenőrzését is szorgalmazzák.

Az utóbbi évek során a norvég sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy külföldiek, különösen oroszok fontos létesítmények, például katonai támaszpontok közelében vásároltak földeket.

Mivel Norvégiában kisebbségi kormány van hatalmon, a jelentést a parlamenti ellenzéknek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy elfogadják.