eur:
411.41
usd:
397.57
bux:
0
2025. január 1. szerda Fruzsina
Ebrahim Noroozi iráni fotográfus Afganisztán a szakadék szélén című képe a World Press Photo kiállítás megnyitóján a Biodómban 2024. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az obszcenitásra hivatkozva drasztikus szigorítás jön Afganisztánban

Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok legfőbb vezetője elrendelte az olyan ablakok elfedését, amelyeken keresztül nők láthatók, arra hivatkozva, hogy ez a látvány "obszcenitáshoz" vezethet.

A tálib kormány szóvivője által szombat este közzétett közlemény szerint a jövőben épülő új épületekben nem szabad ablakot helyezni olyan falakra, ahonnan "az udvarra, a konyhára, szomszédok kútjára és általában minden olyan helyre látni, amelyet rendszerint nők használnak".

"Obszcén jeleneteket válthat ki, ha a konyhában vagy az udvarban dolgozó, illetve a kútban vizet merítő nőkre lehet látni" - a Zabibulla Mudzsahid által az X mikroblog portálon arab, dari és pastu nyelven közzétett dokumentumban.

A polgármesteri hivatalnak és más kompetens szerveknek felügyelniük kell a folyamatban lévő építkezéseket annak biztosítására, hogy ne lehessen a szomszédba átlátni - olvasható a szövegben.

Ahol ilyen ablakok vannak, felszólítják a tulajdonosokat, hogy emeljenek eléjük falat vagy fedjék el az ablakot, "hogy elkerüljék a szomszédoknak okozott ártalmakat" - áll a rendeletben.

A táliboknak a hatalomba történt 2021. augusztus visszatérése óta a nőket fokozatosan kiszorították a közéletből, olyannyira, hogy az ENSZ is elítélte a "nemi apartheidet".

Jelenleg az afgán nők csak általános iskolában tanulhatnak, nem járhatnak parkokba, sportcsarnokokba, szépségszalonokba, gyakorlatilag kísérő nélkül nem léphetnek az utcára.

Egy minapi rendelet értelmében nem énekelhetnek vagy szavalhatnak verset az iszlám törvények szigorú értelmezésének megfelelően. A házból is csak lefátyolozva léphetnek ki.

Egyes rádiókban és televíziókban sem lehet már női hangokat hallani.

Címlapról ajánljuk
Adómentes méhek nyomában, de azért időnként még mindig importra szorulunk

Adómentes méhek nyomában, de azért időnként még mindig importra szorulunk

Továbbra is a legjelentősebb méztermelő európai országok között tartják számon hazánkat, jelenleg több mint 21 ezer méhészet működik Magyarországon, amelyek összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint azonban az elmúlt évek gazdasági nehézségei megterhelték az ágazatot, csökkent a populáció és a megtermelhető méz mennyisége is.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×