Infostart.hu
eur:
379.43
usd:
321.88
bux:
127042.45
2026. február 23. hétfő Alfréd
2022. szeptember 30-án Pauban készített kép Francois Bayrou-ról, a centrista Demokrata Mozgalom (Modem) vezetőjéről, a város polgármesteréről. Emmanuel Macron francia elnök december 13-án Bayou-t nevezte ki miniszterelnöknek. A 73 éves Francois Bayrou a múlt héten a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Michel Barniert váltja a kormányfői székben. Ő a negyedik miniszterelnök a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron elnöksége alatt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Caroline Blumberg

A kinevezett új francia kormányfő csak egy B-terve volt Macronnak - véli az elemző

Emmanuel Macron francia elnök eredetileg nem a centrista François Bayrout szerette volna a kormányfői posztra, hosszú és feszültnek mondott egyeztetés után mégis őt nevezte ki Franciaország következő miniszterelnökének. Hogyan alakulhat egy ilyen döntés után a belpolitikai és a gazdasági helyzet Franciaországban? Az InfoRádió ezt is kérdezte Fejérdy Gergelytől, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójától.

Francois Bayrou nagyon jelentős szerepet játszott abban, hogy Emmanuel Macron elnök 2017-ben megnyerje a választást - mondta Fejérdy Gergely. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója így jellemzi az új miniszterelnököt: ő egy centrista politikus, a Pireneusokból érkező, nagyon egyszerű családból származó személy, aki több mint 40 éve politikai a szférában mozog. Volt már miniszter is, polgármester, és nagyon közel áll az elnökhöz. Az ő kettőjük együttműködése tette lehetővé 2017-ben is és 2022-ben is Emmanuel Macron számára az elnökség megszerzését.

"Centrista politikus kerül hatalomra, de ez hoz jelentős változást, hiszen a baloldal és a jobboldal támogatásának megszerzése számára sem lesz egyszerű ahhoz, hogy működőképes legyen majd az ország, illetve a miniszterelnöksége" - összegezte a helyzetet a kutató. Arról is beszélt, hogy sajtóhírek szerint a kinevezést megelőzően az elnök és a leendő kormányfő között egy hosszú és meglehetősen feszült egyeztetés zajlott.

Macron elnök a jelenlegi hadügyminisztert szerette volna miniszterelnöknek kinevezni, és jelenleg nem tudni, Bayrou miként vette rá arra, hogy megváltoztassa a döntését. Nagyon szoros kapcsolatnak kell lennie az elnök és a miniszterelnök között majd a jövőben, hiszen ha ebbe belement a Macron, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik valamilyen alku a háttérben, ami alapján remény mutatkozik egy működőképes a kormányzatra - vélekedett Fejérdy Gergely.

Mint mondta:

a politikai bizonytalanság várhatóan továbbra is meg fog maradni Franciaországban,

mert a nemzetgyűlés összetétele nem változott, és az új kormányfő számára sem lesz egyszerű összehozni a többséget. Jelenleg nincs költségvetése Franciaországnak, megszavaznak egy speciális büdzsét, ami továbbviszi a 2024-es költségvetési számokat. Ezzel nem mindenki fog jól járni, tehát sürgősen szükség lenne egy parlamenti többségre, amivel meg lehet szavaztatni egy új, 2025-ös költségvetést.

Mindez annak árnyékában történik, hogy a Moody's már másodszor értékelte le Franciaországot - emelte ki a kutató. Mint mondta, a hitelminősítő azt is prognosztizálja, hogy jelenlegi költségvetési hiány nagyjából 6,3 százaléka lesz a GDP-nek, illetve várhatóan 2027-re jelentősen meg fog növekedni az államadósság, 120 százalékra is emelkedhet. Tehát a költségvetés egyenesbe hozása most igen fontos Franciaország számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szijjártó Péter: Brüsszel összejátszik Ukrajnával Magyarország és Szlovákia ellenében

Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, és Kaja Kallas ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Az európai részvények bizonytalan felütéssel kezdték a hetet, a globális piacok igyekeznek belőni Donald Trump legújabb globális vámintézkedéseinek hatását. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság a Trump-féle „viszonossági” vámok jelentős részét elutasította, azonban az elnök a hétvégén bejelentette, hogy most egy új, egységes, 15%-os globális vámot vezet be a korábbi 10% helyett. Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében közölte, hogy az új vámok „azonnali hatállyal” lépnek életbe. Eközben továbbra is nyomasztják a piacokat az AI diszruptív hatásaival kapcsolatos félelmek, több részvény is nagyot esett ennek kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×