Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
2022. szeptember 30-án Pauban készített kép Francois Bayrou-ról, a centrista Demokrata Mozgalom (Modem) vezetőjéről, a város polgármesteréről. Emmanuel Macron francia elnök december 13-án Bayou-t nevezte ki miniszterelnöknek. A 73 éves Francois Bayrou a múlt héten a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Michel Barniert váltja a kormányfői székben. Ő a negyedik miniszterelnök a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron elnöksége alatt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Caroline Blumberg

A kinevezett új francia kormányfő csak egy B-terve volt Macronnak - véli az elemző

Emmanuel Macron francia elnök eredetileg nem a centrista François Bayrout szerette volna a kormányfői posztra, hosszú és feszültnek mondott egyeztetés után mégis őt nevezte ki Franciaország következő miniszterelnökének. Hogyan alakulhat egy ilyen döntés után a belpolitikai és a gazdasági helyzet Franciaországban? Az InfoRádió ezt is kérdezte Fejérdy Gergelytől, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójától.

Francois Bayrou nagyon jelentős szerepet játszott abban, hogy Emmanuel Macron elnök 2017-ben megnyerje a választást - mondta Fejérdy Gergely. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója így jellemzi az új miniszterelnököt: ő egy centrista politikus, a Pireneusokból érkező, nagyon egyszerű családból származó személy, aki több mint 40 éve politikai a szférában mozog. Volt már miniszter is, polgármester, és nagyon közel áll az elnökhöz. Az ő kettőjük együttműködése tette lehetővé 2017-ben is és 2022-ben is Emmanuel Macron számára az elnökség megszerzését.

"Centrista politikus kerül hatalomra, de ez hoz jelentős változást, hiszen a baloldal és a jobboldal támogatásának megszerzése számára sem lesz egyszerű ahhoz, hogy működőképes legyen majd az ország, illetve a miniszterelnöksége" - összegezte a helyzetet a kutató. Arról is beszélt, hogy sajtóhírek szerint a kinevezést megelőzően az elnök és a leendő kormányfő között egy hosszú és meglehetősen feszült egyeztetés zajlott.

Macron elnök a jelenlegi hadügyminisztert szerette volna miniszterelnöknek kinevezni, és jelenleg nem tudni, Bayrou miként vette rá arra, hogy megváltoztassa a döntését. Nagyon szoros kapcsolatnak kell lennie az elnök és a miniszterelnök között majd a jövőben, hiszen ha ebbe belement a Macron, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik valamilyen alku a háttérben, ami alapján remény mutatkozik egy működőképes a kormányzatra - vélekedett Fejérdy Gergely.

Mint mondta:

a politikai bizonytalanság várhatóan továbbra is meg fog maradni Franciaországban,

mert a nemzetgyűlés összetétele nem változott, és az új kormányfő számára sem lesz egyszerű összehozni a többséget. Jelenleg nincs költségvetése Franciaországnak, megszavaznak egy speciális büdzsét, ami továbbviszi a 2024-es költségvetési számokat. Ezzel nem mindenki fog jól járni, tehát sürgősen szükség lenne egy parlamenti többségre, amivel meg lehet szavaztatni egy új, 2025-ös költségvetést.

Mindez annak árnyékában történik, hogy a Moody's már másodszor értékelte le Franciaországot - emelte ki a kutató. Mint mondta, a hitelminősítő azt is prognosztizálja, hogy jelenlegi költségvetési hiány nagyjából 6,3 százaléka lesz a GDP-nek, illetve várhatóan 2027-re jelentősen meg fog növekedni az államadósság, 120 százalékra is emelkedhet. Tehát a költségvetés egyenesbe hozása most igen fontos Franciaország számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan zajlik a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került. Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, az amerikai tőzsdék komolyabb eséssel zárták a napot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×