Infostart.hu
eur:
355.33
usd:
305.97
bux:
131053.92
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Jelentős magyar-török olajipari megállapodás született

Minden korábbinál jobb a magyar-török kétoldalú együttműködés, ami soha nem hozott még ennyi hasznot a két országnak, ráadásul a felek most újabb stratégiai mérföldkövet jelöltek ki - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ankarában.

A magyar békemisszió keretében Orbán Viktor kormányfő ezúttal Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egyeztetett, ami a külügy közleménye szerint azért is fontos, mert az elmúlt ezer nap folyamán Törökországhoz kötődik az egyetlen igazán sikeres közvetítési kísérlet az ukrajnai háborúban.

"Magyarország ezer napja ugyanazt az álláspontot képviseli. Bebizonyosodott, hogy nincs megoldás a harctéren, megoldás csak a tárgyalóasztalnál van, ezért mielőbb fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség" - szögezte le.

Az ülésen a kétoldalú együttműködés kérdéseit is áttekintették, és örömmel állapították meg, hogy ez soha nem volt még ennyire szoros, soha nem hozott még ennyi hasznot a két országnak.

Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta, hogy idén fontos stratégiai mérföldkövet sikerült elérni azzal, hogy Magyarország lett az első olyan, nem szomszédos ország, ahova Törökország földgázt exportált, hazánk már 275 millió köbméternyit vásárolt.

"Ma az a megegyezés született, hogy ezt az együttműködést fenntartjuk, jövőre is érkezik török földgáz majd Magyarországra" - tudatta. Illetve bejelentette egy újabb stratégiai mérföldkő kijelölését, szintén energetikai területen, méghozzá a kőolaj vonatkozásában.

"Az a megállapodás született, hogy Magyarország és Törökország vezető olajipari vállalatai, a Mol és a TPAO egy stratégiai együttműködést kezdenek, amelynek keretében

lehetőség nyílik a Mol bevonására törökországi új kőolajmezők feltárásába, kitermelésébe, és lehetőség van arra, hogy a török olajtársaság is megjelenjen a magyar energiapiacon"

- mondta. "Ez tehát az az új stratégiai cél, amelyet a következő esztendőkben el kell érni" - tette hozzá. A miniszter arról tájékoztatott, hogy a magyar-török együttműködés idén is a rekordokról szól, ugyanis ismét csúcsot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom. "Az együttműködés újabb területekre is kiterjed, hiszen most már a bankközi együttműködés, illetve a vasútépítés terén történő együttműködés is ott van a listán" - hangsúlyozta.

Ezt követően kitért az energiabiztonság kérdésére is, és rámutatott, hogy Törökország nagymértékben hozzájárul Magyarország földgázellátásának biztonságához.

"A Török Áramlat vezetéken, Törökországon keresztül idén már több mint hétmilliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ez bőven több, mint egész tavalyi évben. Idén bebizonyosodott, hogy

a Török Áramlat vezeték bírja a napi több mint húszmillió köbméteres forgalmazást, ez jó hír a következő időszak energiabiztonsága szempontjából"

- jegyezte meg.

Végül arról is beszámolt, hogy megállapodás született azon intézkedések összehangolásáról, amelyek amiatt szükségesek, mert az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata szankciós listára helyezte az orosz Gazprombankot.

"Magyarország és Törökország együttműködése tehát nagyon sok hasznot hozott és hoz (…) És látván a folyamatokat, a tendenciákat, nyugodtan mondhatjuk, hogy a következő esztendőben Magyarország még többet profitálhat majd ebből az együttműködésből, Törökországhoz hasonlóan" - összegzett.

Címlapról ajánljuk

„Nem erre szavaztunk” – Márki-Zay Péter kemény üzenetet küldött Magyar Péternek

A hódmezővásárhelyi polgármester, korábbi miniszterelnökjelölt a polgármesteri fizetéscsökkentés ellen tiltakozva posztolt. „Vannak tisztességes, jól dolgozó polgármesterek, akik megdolgoznak a fizetésükért, és vannak korrupt politikusok, akiknek nem a fizetését kell csökkenteni, hanem börtönbe kell őket csukni. Ne keverjük össze a kettőt!” – hangsúlyozta. Nincs egyedül.
Michael Kumhof: "A következő nagy világválság radikális reformokat hozhat a pénzügyi rendszerben"

Michael Kumhof: "A következő nagy világválság radikális reformokat hozhat a pénzügyi rendszerben"

A kereskedelmi banki pénzteremtés a modern világgazdaság egyik legnagyobb problémája, egy egyszerű pénzügyi reformmal azonban biztonságossá tehető a bankszektor, és a nemzetgazdaság is jelentős hasznokhoz juthatna ezáltal - mondta el Michael Kumhof, az IMF és a Bank of England korábbi szenior kutatási menedzsere a Portfolionak adott interjújában. Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság idején világhírű közgazdászok által kidolgozott Chicago-terv szerint a pénzteremtést el kellene választani a hitelezéstől, és állami felügyelet alá kellene vonni. Az intézkedés a pénzteremtés bankok járadékjellegű profitjának állami kézbe juttatásával teret nyithat jelentős adócsökkentéseknek és állami beruházásoknak. Az átállás ráadásul technikailag egyáltalán nem bonyolult – a betéteket jegybanki pénzzel fedezett pénzbankok kezelnék, míg a hitelező bankok befektetési cégekként működnének –, a legnagyobb akadályt a jelenlegi rendszerből profitáló szereplők politikai ereje jelenti. A digitális jegybankpénz (CBDC) -amely a jelenlegi tervek szerint a hagyományos bankok mellett fog működni - fokozatos bevezetése lehetőséget adhat a reform lépcsőzetes tesztelésére, egy újabb pénzügyi válság pedig a gyökeres változtatáshoz szükséges társadalmi nyomást is megteremtheti. A szuverén pénzelmélet egyik legismertebb kutatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 8th Budapest Public Finance Seminar: Sovereign Money konferenciájának apropóján nyilatkozott a Portfolio-nak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×