Az egész elnökválasztási folyamatot meg kell ismételni, újbóli jelöltállítás következik, és az előrejelzések szerint legkorábban jövő év márciusában vagy áprilisában lehet új államfő mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Szakáli István Loránd kiemelte, hogy az egész folyamat elölről kezdődik, ezért egyáltalán nem valószínű, hogy ugyanazok a jelöltek fognak indulni, mint akik legutóbb.

"Akik most rosszul szerepeltek, jó eséllyel levonják a következtetéseket, és nem biztos, hogy újra fognak indulni a megismételt választáson. Elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy a parlamenti választások nyomán kialakul egy koalíció, és ez a formáció indít majd egy elnökjelöltet. Erre alkalmas személyként emlegetik a jelenlegi bukaresti főpolgármestert: Nicusor Dan, a Mentsétek Meg Romániát Szövetségnek, Elena Lasconi pártjának korábbi vezető politikusa, aki azóta kilépett a pártból, és függetlenként győzött a nyári önkormányzati választásokon Bukarestben. Őt emlegetik az egyik potenciális elnökjelöltként a következő választáson" – mondta a szakértő, és hozzátette, az is könnyen elképzelhető, hogy találnak valamiféle indokot, amivel Calin Georgescut, aki meglepetésre megnyerte az első fordulót, a megismételt elnökválasztásból ki lehet zárni.

A helyzet most azonban bizonytalan, mert Klaus Iohannis jelenlegi államfő mandátuma december 20-án lejár, és noha ő kijelentette, hogy az új államfő megválasztásáig marad a posztján, erről az alkotmányjogi vélemények megoszlanak, mert az újonnan felálló szenátus elnöke is lehet az ideiglenes államfő.

Az érvénytelenítés okaként feltüntetett külföldi beavatkozásról Szakáli István Loránd elmondta, a hír váratlanul jelent meg, mert december 2-án az alkotmánybíróság már érvényesítette az első forduló eredményeit, miután konzultált Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal, de akkor nem érkezett információ arról, hogy kívülről manipulálták volna az elnökválasztást. December 4-én az államelnök feloldotta a Legfelsőbb Védelmi Tanács birtokában lévő dokumentumok titkosítását, és ezekben szerepel, hogy egy idegen állam avatkozhatott be az egyik jelölt oldalán, mégpedig úgy, hogy támogatta anyagilag és technológiailag a TikTok-kampányát.

"Ezek a román iratok nem nevesítenek országot, de ezt megtette Antony Blinken amerikai külügyminiszter a máltai EBESZ-értekezleten, ő nevesítette Oroszországot. Ez a román iratokban nincs benne" – hangsúlyozta Szakáli István Loránd, és felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybíróság a nyilatkozatot követően írta felül a saját négy nappal korábbi döntését, és érvénytelenítette az egész elnökválasztási eljárást.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója elolvasta azokat a dokumentumokat, amelyeknek a titkosítását feloldották. Mint mondta,

nem látott azokban semmi bizonyítékot, ami a külső beavatkozást föltétlenül igazolta volna,

és a román elemzők nagyon nagy része is ezen a véleményen van – tette hozzá.

"A dokumentumokban bizonyos külső szereplők nevesítenek is személyeket, román influenszernek mondott Tiktok-szereplőket, akik támogatták Georgescu kampányát, és ezekkel szemben eljárás is indult az elmúlt napokban, de ellentmondásosak az információk, mert ezek arra mutatnak rá, hogy ezek a szereplők nem csak a Georgescu kampányát támogatták, hanem a többi jelöltét is. Megjelent olyan összehasonlító elemzés is, amelyik megvizsgálta az egyes elnökjelölteknek a Tiktok-aktivitását, és ez alapján az derült ki, hogy Georgescu csak a negyedik helyen volt, megelőzte őt a másik szélsőséges jelölt, George Simion, Marcel Ciolacu vagy éppenséggel Elena Lasconi is" – mondta a szakértő, de jelezte, Georgescu esetében azt rótták fel, hogy a hirdetésekben nem tüntették fel, hogy kampánycélokat szolgálnak.

RMDSZ: hatalmas fegyvertény

Szakáli István Loránd az Arénában értékelte az RMDSZ eredményét a parlamenti választásokon. "A számszerű eredmény, a 6,5 százalék, a parlamenti küszöb átlépése is nagyon jól hangzik, de ennél talán fontosabb, hogy 590 ezren szavaztak az RMDSZ-re. Ez önmagában egy nagyon jelentős szám" – jelentette ki a stratégiai igazgató. Hozzátette: mintegy 170 ezerrel többen szavaztak a parlamenti választásokon az RMDSZ-re, mint az elnökválasztás első fordulójában Kelemen Hunorra, és mintegy 240 ezerrel többen szavaztak az idén az RMDSZ-re, mint négy évvel ezelőtt.

"Az erdélyi magyar közösség megmutatta, ha helyzet van, akkor tud lépni, tartja a ritmust a kihívásokkal. Kiemelte: ilyen nehéz belpolitikai és geopolitikai helyzetben, ami a térséget és azon belül Romániát is jellemzi, nagyon fontos volt, hogy az RMDSZ jól szerepeljen, ott legyen a parlamentben, ahogy az elmúlt 34 évben mindig is ott volt.

"Egy olyan nagyon centralizált országban, mint Románia, ahol a legtöbb dolog Bukarestben dől el, sorsdöntő a magyar közösség szempontjából, hogy a képviselői ott legyenek a parlamentben

és lehetőség szerint a kormányban is, hogy adott esetben meg tudják akadályozni azokat a negatív jelenségeket, amelyek gyakran előállnak. Most is várható, hogy mivel ennyire megerősödtek a parlamentben a szélsőségesek, ők esetleg használni fogják a magyar kártyát" – vélekedett Szakáli István Loránd.

A stratégia igazgató kiemelte, bármelyik román politikai párt vagy politikus, ha az érdekei azt diktálják, akkor előveszi és használja a magyar kártyát. Példaként említette Iohannis elnök Székelyföld autonómiájával fenyegető korábbi kijelentését, és úgy véli, az RMDSZ-nek és Magyarországnak is fel kell készülnie arra, hogy ne fordulhasson olyan helyzet elő Romániában, amikor a magyar közösséget kényszerítik a bűnbak szerepét a nehéz belpolitikai helyzetben.