eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 15. vasárnap Jolán, Vid
Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) párt frakcióvezetője beszél, mögötte Jordan Bardella pártelnök a párt párizsi eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andre Pain

A francia nemzetgyűlés megbuktatta Michel Barnier kormányát

A Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány 331 szavazatot kapott az 577 fős alsóházban.

A francia nemzetgyűlés szerda este megbuktatta Michel Barnier kormányát.

Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség és a Marine Le Pen neve által fémjelzett Nemzeti Tömörülés által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány 331 szavazatot kapott az 577 fős alsóházban. A kormány megbuktatásához legalább 288 szavazatra volt szükség.

Az alkotmánynak megfelelően Michel Barnier miniszterelnöknek most be kell nyújtania lemondását Emmanuel Macron államfőnek, akinek új kormányfőt kell kineveznie.

Az elnöki hivatal bejelentette, hogy a köztársasági elnök csütörtök este élő televíziós beszédet mond.

A kormány parlamenti megbuktatására 1962 óta nem volt példa Franciaországban.

A júliusi előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően ötven napig tartott tárgyalások után szeptemberben megalakult kisebbségi Barnier-kormány az V. Köztársaság történetének legrövidebb ideg működő kabinetje volt.

A bizalmi szavazásra azért került sor, mert Michel Barnier hétfőn a Nemzetgyűlésben bejelentette, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, amelynek kompromisszumos javaslatát az alsó- és felsőház vegyesbizottsága jóváhagyta, de amelynek elfogadásához nem biztosított a nemzetgyűlési többség. A francia alkotmány szerint egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és az ezt követően 24 órán belül nem nyújt be egyik párt sem bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. Hétfőn elsőként a baloldal nyújtott be bizalmatlansági indítványt, ami után Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője azonnal jelezte, hogy az ő csoportja is megteszi ezt, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására. Mindkét ellenzéki tömb elfogadhatatlannak ítélte meg a jövőre tervezett megszorító intézkedéseket.

A bizalmatlansági indítványok szerdai vitájában a 11 nemzetgyűlési frakció vezetői közül ugyanakkor többen egyértelművé tették, hogy az elnöki párt és a további három jobbközép és centrista formáció által támogatott kormány megbuktatásával Emmanuel Macron destabilizálása és távozásra késztetése is a céljuk, jóllehet az elnök mandátuma 2027-ig tart és nem függ a kormány sorsától.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében Mathilde Panot frakcióvezető a szavazást követően azonnal "Emmanuel Macron távozását és előrehozott elnökválasztást" követelt.

Marine Le Pen szerint a kormány azért bukott meg, mert Emmanuel Macron "technokrata választásait" folytatta. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője hozzátette, hogy "hagyni fogja dolgozni az új kormányfőt" annak érdekében, hogy "egy mindenki által elfogadott költségvetést dolgozzon ki".

"Én nem kérem Emmanuel Macron lemondását" - hangsúlyozta Le Pen. Szerinte az államfőnek "magának kell levonnia a következtetést, hogy képes-e továbbra is köztársasági elnök maradni vagy sem (a kialakult helyzetben)".

Michel Barnier a szavazás előtt arra figyelmezetett, hogy Franciaország évente 60 milliárd eurót költ az államadóssága kamataira, többet, mint amennyit a védelemre vagy a felsőoktatásra, az államháztartási hiány pedig idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát.

"Mondhatunk, amit akarunk, de ez a valóság. Higgyék el: ez a valóság nem fog eltűnni egy bizalmatlansági indítvány varázslatával" - mondta a miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Tömeges járattörlések az izraeli légtér lezárása miatt

Tömeges járattörlések az izraeli légtér lezárása miatt

Tömeges járattörlést jelentettek be mind az izraeli, mind a külföldi légitársaságok vasárnap a Tel-Aviv melletti Ben Gurion nemzetközi repülőtér és az izraeli légtér lezárása miatt.

Erdőtüzek: Közép-Európa is egyre rizikósabb helyzetben van

Alapvetően az emberek különböző tevékenységeire vezethető vissza, hogy ennyire nagy a tűzveszély világszerte – mondta az InfoRádióban a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója. Valkó Orsolya figyelmeztetett: nemcsak válaszlépésekben kell gondolkodni, hanem proaktívan kell fellépni, hogy minél kevesebbszer és minél kisebb területen legyenek tűzvészek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.15. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora
Háború Izrael és Irán közt: mi lehet ennek a vége? Ki fog nyerni?

Háború Izrael és Irán közt: mi lehet ennek a vége? Ki fog nyerni?

Péntek hajnalban bénító csapás érte Iránt az izraeli titkosszolgálatok jól előkészített akciója során: a katonai vezérkar és az atomtudósok zöme gyakorlatilag egy órás intervallumon belül szörnyet halt a Moszad dróntámadásai miatt. A légvédelmet hasonló módon semlegesítették, kicsivel ezután átfogó légicsapás érte Iránt, felcsaptak a lángok a repterek, rakétabázisok, nukleáris létesítmények körül. Bár az első órákban talán úgy tűnt, Izrael gyorsan térdre kényszerítheti riválisát, egyre inkább úgy fest, hogy el fog húzódni az Irán és Izrael közti, immár teljes körű háború. Nézzük meg, mi lehet a konfliktus kimenetele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×