Infostart.hu
eur:
367.87
usd:
335.59
bux:
143935.13
2026. november 18. szerda Jenő
robbanásveszély bomba tűzszerész
Nyitókép: Pixabay

Pristina Belgrádot gyanúsítja egy koszovói csatorna felrobbantásával

A robbanás miatt a térség ivóvízellátása is veszélybe került.

Felrobbantottak egy csatornát pénteken késő este Észak-Koszovóban, Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint Szerbia „terrorista” akciójáról van szó – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán. A szerb külügyminiszter visszautasította a vádakat.

A csatorna Koszovó két szénerőművét látja el vízzel, ezek az erőművek pedig az ország elektromosenergia-ellátásának mintegy 90 százalékát biztosítják. A robbanás miatt a térség ivóvízellátása is veszélybe került.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy valójában mi történt, mi okozta a robbanást, illetve azt sem, hogy szándékos robbantásról van-e szó, Albin Kurti szerint viszont Szerbia a felelős, a cél pedig az volt, hogy ezzel a „bűncselekménnyel és terrorista támadással” megsemmisítsék Koszovó kulcsfontosságú infrastruktúrájának egy részét. A koszovói kormányfő azonban egyelőre semmilyen bizonyítékkal nem szolgált arra, hogy valóban szerbek állnak-e a robbantás mögött.

Marko Djuric szerb külügyminiszter visszautasította a Szerbia elleni vádakat, amelyeket megalapozatlanoknak nevezett. Elítélte az esetet, de arra is utalt, hogy esetleg Pristina állhat a robbantás mögött. Bizonyítékokat ő sem közölt. A szerb külügyi tárca vezetője a közösségi médiában arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy kezdjenek alapos és átlátható vizsgálatba annak érdekében, hogy azonosítsák és felelősségre vonják azokat, akik a bűncselekményt elkövették.

A csatornarobbanás után fokozták a rendőri jelenlétet a stratégiai fontosságú építményeknél.

Koszvó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a viszony rendezését célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt, annak ellenére, hogy a kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

A robbanás csak tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, különösen azért, mert Észak-Koszovóban jelentős számú szerb kisebbség él, amelynek jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja, és a brüsszeli megállapodások ellenére nem hajlandó biztosítani számukra az önkormányzatiságot.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×