A vasárnap lezajlott telefonbeszélgetés során Trump és Scholz megállapodott abban, hogy együtt fognak dolgozni a béke helyreállításán Európában, továbbá egyeztettek Németország és az Egyesült Államok kapcsolatáról, valamint a jelenlegi geopolitikai kihívásokról - tette hozzá a szóvivő.

A német kancellár a közösségi médiában már szerdán, közvetlenül Donald Trump választási győzelmének nem hivatalos kihirdetését követően megszólította az újból megválasztott korábbi elnököt, és "megbízható partnerséget" ajánlott neki. Egyszersmind jelezte, hogy Németország és az Egyesült Államok kapcsolatában változásokra számít.

Scholz az ARD közszolgálati televízió vasárnap esti műsorában azt mondta, hogy soha nem volt naiv, de nem is feszeng a Donald Trumppal való jövőbeli együttműködés kilátásai miatt. "Az elvem az, ha szabad így lazábban fogalmaznom, hogy azokkal táncolsz, akik a teremben vannak. És ez az Egyesült Államok leendő elnökére is vonatkozik" - fogalmozott.

Donald Trump első elnöki ciklusa idején élesen bírálta Németországot az általa elégtelennek tartott katonai kiadások, az ország kereskedelmi többlete és az Északi Áramlat-2 német-orosz gázvezeték miatt.

Scholz rámutatott, hogy Németország azóta eleget tesz védelmi kötelezettségvállalásainak, és összhangban a NATO irányelveivel, jelenleg bruttó nemzeti terméke 2 százalékát költi védelemre. Világossá tette azt is, hogy

reményei szerint a januárban hivatalba lépő Trump teljesíti a leköszönő elnök, Joe Biden azon vállalását, amely szerint amerikai közepes hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországban.

Kijelentette továbbá, hogy a német kormányválság miatt még karácsony előtt bizalmi szavazást indítványozhat a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag).

A koalíciós válság azután alakult ki, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabad Demokrata Pártot (FDP) vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, és Scholz szerdán menesztette Lindnert a kabinetből. Ezt követően Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője bejelentette, hogy pártjának valamennyi minisztere benyújtja lemondását. Ezzel a kormány kisebbségbe került. Scholz akkor azt mondta, januárban kér bizalmi szavazást a parlamentben, ám ez heves vitát politika váltott ki. Friedrich Merz, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a bizalmi szavazás azonnali megtartását követelte.