"2025 a migrációban a paradigmaváltás éve lehet Európában. Egyre inkább arra helyeződik a hangsúly, hogy a bevándorlók kérelmeit még a schengeni határokon kívül bírálják el, és csak az után engedjék őket az Európai Unió területére, hogy kiderült, valóban politikai és nem gazdasági menekültekről van szó" – hangsúlyozta Vargha Márk. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője azt is elmondta, hogy az európai államok közül eddig már Nagy-Britannia és Olaszország próbált meg olyan módszert kidolgozni, amivel a határaiktól távol tudja tartani a migránsokat. Az olaszok megállapodtak Albániával, hogy ideiglenesen fogadjon be 30 ezer, a Földközi-tenger felől érkező menekültet. Az olasz hatóságok ott bírálják el a kérelmeket, és csak azokat engedi Olaszországba, akik valóban jogosultak a menekültstátuszra, a többieket pedig kitoloncolják.

A brit módszer még ennél is tovább ment volna Vargha Márk szerint, mert az illegális bevándorlókat Ruandába szállítanák, ahol a kérelmük elbírálása is folyna, de az olaszokkal ellentétben még azok sem léphetnének Nagy-Britannia területére, akik valóban politikai menekültek. Ők ugyan megkapnák a brit menekültstátuszt, de Ruandában kellene maradniuk, és a letelepedésükhöz a brit kormány adna anyagi segítséget. A többieket viszont még Ruandából is kiutasítanák.

"Hollandia egy harmadik eljárást akar bevezetni"

– mondta a migrációkutató szakember. A hágai kormány azt tervezi, hogy Ugandába küldi azokat, akiknek nem igazolható hitelt érdemlően az állampolgársága. Mivel Uganda szomszédságában, Dél-Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban is polgárháború dúl, sok olyan ember próbál elmenekülni onnan, akik később nem tudják igazolni a hovatartozásukat. "Ennek kiderítése nagyon nehéz feladat, de még ha sikerül is, akkor sem lehet arra számítani, hogy az anyaország visszafogadja őket" – figyelmeztetett Vargha Márk.

A szakértő szerint mindez arra utal, hogy párhuzamosan a közös migrációs és menekültügyi paktummal az unió tagországai saját módszereket igyekeznek kidolgozni. Ez nem jelenti azt, hogy visszalépnének a paktumtól, hanem inkább arra utal, hogy az egyes tagországok olyan modelleket próbálnak, amelyek a számukra a legelfogadhatóbbak.

"A lényeg az, hogy a menedékkérőket Európán kívül lehessen tartani és csak azok léphessenek be, akik valóban életveszélyes helyzetből menekülnek, azért eddig ez nem volt annyira hangsúlyos. Tehát változóban van az európai politika, de nem a paktum ellenében, hanem a paktum mellett fognak születni újabb jogszabályok, újabb megoldások, újabb elképzelések, és persze rengeteg vita is velünk marad a következő ötéves uniós ciklusban" – mondta Vargha Márk.