Infostart.hu
eur:
390.45
usd:
337.75
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Az előző napi georgiai parlamenti választások eredménye miatt tüntetők egyike georgiai zászlók mögött, Tbilisziben 2024. október 28-án. A nem hivatalos végeredmény szerint a kormányzó Georgiai Álom - Demokratikus Georgia párt győzött, az államfő és az ellenzék csalással vádolja a kormányt.
Nyitókép: MTI/AP/Sah Aivazov

Vizsgálatot indít a választások „feltételezett meghamisítása” miatt a grúz ügyészség

A grúz ügyészség szerdán bejelentette, hogy vizsgálatot indít a parlamenti választások eredményének „feltételezett meghamisítása” miatt, és beidézte az ország elnökét, hogy részletezze a csalás vádját a szavazás győztesének kikiáltott kormánypárttal szemben.

A bejelentésre négy nappal azután került sor, hogy az ellenzék szerint „szabálytalanságok” kísérték a parlamenti választásokat a kaukázusi országban.

A hivatalos eredmények szerint a 2012 óta hatalmon lévő Grúz Álom - Demokratikus Grúz kormánypárt győzött a voksok mintegy 54 százalékával.

„A grúz ügyészség vizsgálatot indított a parlamenti választások feltételezett meghamisítása miatt” – jelentette be közleményében a vádhatóság, Azt is írta, hogy az államfőt, Szalome Zurabisvilit beidézték csütörtökre meghallgatásra a kérdésben.

Az államfő „valószínűleg bizonyítékokkal rendelkezik a választások esetleges meghamisítására vonatkozóan” – folytatta az ügyészség. Emellett a csalás vádjait követően a szavazóhelyiségek 14 százalékában elrendelték a szavazatok részleges újraszámlálását. Ez kedd dél óta folyik, de az eredmények egyelőre nem ismertek.

Szombat este óta a Szalome Zurabisvili vezette ellenzék „ellopott" választást emleget, és nem hajlandó elismerni a választási bizottság által kihirdetett eredményeket.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×