Az év ünnepe Németországban október 3., az egykori NDK és az NSZK hivatalos egyesülésének évfordulója. Ezen a napon az egész ország emlékezik a 1990. októberének harmadik napjára, a német újra egyesülés történelmi évfordulójára, valójában a német nép egységének helyreállítására. A rendkívüli ünnep a német egység napjaként (Tag der Deutschen Einheit) került be a naptárba.

Az ünnep ugyanakkor nem elsősorban előtekintés, hanem jelentős mértékben visszapillantás is, annak értékelése, hogy mit sikerült elérni, illetve mit nem az eltelt harmincnégy évben. A visszatekintés ugyanakkor nemcsak a politikusok dolga, hanem évtizedek óta hagyományosan értékel a lakosság is, az egyesült Németország mindkét felében.

Ennek felmérésére vállalkozott az NDR (Norddeutscher Rundfunk) közszolgálati médium, amely a tizenhat közül öt északi, illetve keleti tartomány lakosságát kérdezte: a közvélemény-kutatás az önálló tartománynak számító Brémára és Hamburgra, Schleswig-Holsteinre, Alsó-Szászországra, valamint egyedüli volt NDK-területként Mecklenburg-Elő-Pomeréniára terjedt ki. A kérdés arra irányult, hogy mennyire elégedettek az újraegyesülés óta elért eredményekkel.

Noha a válaszadók többsége elégedett az újraegyesülés óta elért eredményekkel, sokan vélekedtek úgy, hogy több területen is érezhetők a különbségek a két országrész között. A több mint húszezer megkérdezett 66-70 százaléka válaszolta azt, hogy teljes mértékben vagy inkább elégedett az eredményekkel, ugyanakkor körülbelül egyharmaduk elégedetlen, elsősorban Mecklenburg-Elő-Pomerániában.

A felmérés szerint mindenekelőtt a fizetésekben, továbbá a munkahelyek elérhetőségében mutatkoznak jelentős különbségek a nyugati és a keleti tartományok között.

Ami az arányokat illeti, az előbbit illetően a megkérdezettek 51, míg a munkahelyek vonatkozásában 45 százaléka vélekedett úgy, hogy a keleti tartományok ezen a téren még nem érték el a nyugatnémet szintet. Hasonló, de kisebb különbségek voltak a nyugdíjak vagy épp az oktatás vonatkozásában is. Az előbbit illetően a megkérdezettek 22 százaléka, míg az oktatást érintően 15 százalék válaszolta azt, hogy jelentős az eltérés a két országrész között.

A válaszokból kitűnt, hogy a keleti tartományokban jelentősen kevesebb az ipar területén a munkahelye száma, ugyanakkor lényegesen több az alacsony béreket nyújtó szektorokban. Mindez azt okozza, hogy magas azoknak a keletnémeteknek a száma, akik nem képesek vagyont felhalmozni, illetve a nyugdíjra félretenni. Ebből fakadóan az egykor az NDK-hoz tartozó "új" szövetségi tartományok továbbra is "alacsony bérű" területnek számítanak.

A felmérésből kitűnt az is, hogy a nyugatnémetek még mindig "lenézik" a keletnémeteket. Mecklenburg-Elő-Pomerániában a megkérdezettek többsége ezen a véleményen volt, Rostockban, a tartomány legnagyobb városában a válaszadók 75 százaléka vallotta ezt.

"Sokaknak még mindig nincs meg a mi érzése" – fogalmazott ezzel kapcsolatban egy, a közelmúltban a német egység napja alkalmából készített beszámolójában Carsten Schneider, a keleti tartományokkal foglalkozó kormánybiztos.

Németország október 3-án munkaszüneti nappal ünnepel, az ünnepségek már szerdán megkezdődtek. és péntekig tartanak. A központi helyszín Mecklenburg-Elő-Pomeránia fővárosa, Schwerin.

A többi tizenöt tartományból érkező vendégeket, köztük magas rangú politikusokat Manuela Schwesig, a tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke köszönti. A vendégek között lesz Olaf Scholz kancellár is, aki az október 3-i ünnepség délutánján "polgári párbeszédnek" nevezett találkozó keretében válaszol a helyi lakosság, illetve a vendégek kérdéseire.