eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Aleksandar Vucic szerb elnök évenkénti sajtóértekezletén Belgrádban 2023. január 4-én.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Az albánok elűznék a koszovói szerbeket - közölte Aleksandar Vucic

A szerb köztársasági elnök azt követően nyilatkozott. hogy a koszovói rendőrök három szerb férfit megvertek, majd az ezt videóra vevő társukkal együtt letartóztatták őket.

Aleksandar Vucic rendkívüli sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy 72 órán belül közli, milyen követelései lesznek Szerbiának az esetet követően, és milyen ígéreteket nem tartott be a nemzetközi közösség. A szerb elnök Miroslav Lajcakkal, a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízottal, valamint Christopher Hill amerikai nagykövettel egyeztetett, majd közölte: rövid és hosszabb távú javaslatokkal is előáll majd a helyzet kezelését illetően, és október folyamán a parlament előtt is ismerteti elképzeléseit a koszovói helyzettel kapcsolatban.

Megfogalmazása szerint most már teljesen egyértelmű, hogy Albin Kurti a koszovói szerbek elűzését és megsemmisítését tűzte ki célul. Ezért Szerbiának harcolnia kell a világban elfoglalt helyzetéért, és szövetségeseket kell találnia. Elégedetlenségének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség csak szóban ítéli el a Koszovóban történteket. Mint mondta,

Szerbia mindig készen áll a párbeszédre, de nem fogja megengedni, hogy elűzzék a koszovói szerbeket az otthonaikból.

A koszovói szerbek 12 napja tiltakoznak azért, mert a koszovói rendőrség augusztus 30-án razziát tartott a szerb kormány észak-koszovói szerveinek épületeiben, majd elfoglalta az objektumokat, elszállította az ott tárolt dokumentumokat, és nem engedte be a szerb dolgozókat. A hivatalos pristinai álláspont szerint az akció célja a koszovóiakkal párhuzamosan működtetett szerb intézmények felszámolása volt, míg a belgrádi vezetés és a helyi szerbek úgy vélik, hogy a koszovói kormány az ott élő szerb kisebbséget akarta megfélemlíteni. A pristinai kormány szombat reggel lezárt két határátkelőt Koszovó és Szerbia között, miután

a határ szerbiai oldalán élők egy csoportja blokád alá vonta az odavezető utakat, és nem engedte át a koszovói dokumentumokkal rendelkezőket, ám a határt még aznap este újra megnyitották.

Az utóbbi hónapokban a korábbinál is feszültebb a viszony Szerbia és Koszovó között. Májusban például az okozott feszültséget a két fél között, hogy a koszovói rendőrség a szerbiai postatakarékpénztár hat észak-koszovói kirendeltségén tartott razziát, majd bezáratta az intézményeket, mert szerb dinárt talált a széfekben, holott ez a pénznem már nem hivatalos fizetőeszköz Koszovóban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, előrelépés azonban azóta sem történt.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×