Azon kívül, hogy Irán és Izrael is felméri, milyen elrettentő és védekezési képességei vannak, amit mozgósítani tud, ha támadás éri, nagyon erőteljes diplomáciai csatornák működnek. Amerika részéről igen nagy nyomás nehezedik Iránra, hogy ne mérjen válaszcsapást, és az irániak pedig nagyon erőteljesen kalkulálnak, hiszen pontosan tudják, hogy ha háborút indítanak, vagy ha nyílt háborúvá eszkalálódik Irán és Izrael konfliktusa, akkor abban a nyugati világ és elsősorban az Egyesült Államok is részt fog venni és Izrael mellé fog állni. Ezt viszont Irán nagyon nem akarja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa.

Véleménye szerint már önmagában az is rossz Iránnak, hogy idáig eszkalálódott a helyzet, hiszen az ország számtalan esetben felszólította a térségben lévő külföldi szereplőket, fegyveres erőket – a Perzsa-öbölben most már több ország fegyveres erői állomásoznak állandó jelleggel –, hogy hagyják el ezt a térséget. Ám most már csak a gázai háború okán is ennek az ellenkezője történik, az Egyesült Államok hadihajókat küld oda, most már talán 12 hadihajó is van ott, illetve több ezer főnyi plusz személyzet jelenik meg ott.

Kérdés, hogy végrehajt-e Iránnak válaszcsapást, és ha igen, milyet. A szakértő megjegyezte, most ráadásul az egész világ ezt szuggerálja, azt várja, hogy mit lép Teherán. Ugyanakkor Iránban több nézőpont is van ezzel kapcsolatban.

"Az iráni napilapokat végignézve az látszik, hogy Iránon belül is, vélhetően a politikai vezetésben is – hiszen mindegyik irányzatnak megvannak a maga sajtóorgánumai – különböző vélemények vannak. Az egyik az, hogy igenis meg kell torolni a történteket. Ugyanakkor egy teljesen váratlan helyről, valamelyik vezető állami hivatalnoktól meg épp egy olyan nyilatkozat érkezett a minap, hogy sokkal többet lehet elérni diplomácia útján, mint vérfürdővel. Az ember megdöbbenhet, hogy az iráni kormány egyik tagjától vagy az egyik minisztériumból ilyen kijelentések jönnek" – vázolta a helyzet összetettségét N. Rózsa Erzsébet.

Hozzátette, hogy Irán ráadásul belpolitikailag most nagyon nehéz helyzetben van, hiszen a helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi elnök utódjának az előre hozott elnökválasztáson, meglehetősen váratlanul, Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter nyert a mérsékeltek jelöltjeként.

"Ő egy köztiszteletben álló orvos, aki tulajdonképpen azzal a programmal nyert, hogy bizony a rengeteg szankció ellen Iránnak nyitnia kell, kommunikálnia kell a világ felé, sőt, tárgyalni kell az Egyesült Államokkal is. És mindezt úgy mondta, hogy egyelőre senki nem tudja, hogy az Egyesült Államok elnökválasztásán ki fog nyerni. Vagyis hogyha Donald Trump nyer, akkor azzal az amerikai adminisztrációval kell tárgyalni, amelyik Kasszem Szulejmáni tábornokot négy és fél évvel ezelőtt likvidálta a bagdadi repülőtéren" – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Mindeközben

Izraelben a kormánynak nincs stabil helyzete, és az ország egy elég komoly belső politikai folyamaton megy keresztül.

"Ha megnézzük az izraeli államalapítást, akkor először egy úgy tűnt, hogy egy kétpárti váltógazdaság alakul ki a Likud és a Munkapárt között, de mára a Munkapárt nagyon picire olvadt. Aztán eljött a koalíciós kormányok kora, majd pedig 2018-tól kezdve beléptünk egy olyan korszakba, amikor négy-öt év alatt öt választáson ment át Izrael különböző kormánykoalíciókkal, amelyekben a jobboldali vagy akár szélsőjobboldalinak nevezhető pártok is benne voltak, vannak. Ilyen helyzeten történt 2023. október 7-én a Hamász által elkövetett merénylet, ami egy háborús kabinetet hozott össze. Ám a korábbi, Beni Ganz és Jair Lapid vezette pártok kormányából utóbbi nem állt be az egységkormányba, Beni Ganz igen, de néhány hónapja aztán kilépett belőle" – foglalta össze a helyzetet N. Rózsa Erzsébet.

A háborús kabinetet számos kritika éri, mások mellett Beni Ganz is felvetette, hogy esetleg előrehozott választások lehetnének akár már szeptemberben. Ez azért nagyon jelentős, mert ez az izraeli belpolitikai válság mélységére utal.

"Hiszen mekkora válság lehet ott, ahol egy támadott helyzetben a védelmet biztosító egyetlen erő, a kormány leváltását sürgetik sokan. Izraelben emellett számolni kell a túszok családjaival, hiszen 230 túszt ejtett a Hamász, azok közül egy ilyen százvalahány fős csoport szabadult ki. Egyszer volt tűzszünet, az elmúlt több mint fél év alatt, főleg Katar, kisebb mértékben Egyiptom közvetítésével, amikor is túsz-, illetve fogolycserét hajtottak végre. Azóta talán négy vagy öt túszt sikerült a hadseregnek kiszabadítania. Nagyon komoly válság van, a túszok családjai is folyamatosan tüntetnek Izraelben" – emlékeztetett a szakértő.

Mindemellett egy nagyon csúnya jelentés látott napvilágot egy izraeli emberjogi csoporttól arról, hogy miként bánnak a palesztinokkal egyes izraeli börtönökben. Komoly vizsgálat indult emiatt. És ott van még a gázai háborúban elesett áldozatok száma, a napokban például egy több száz embernek menedéket nyújtó iskolát ért találat.

N. Rózsa Erzsébet szerint tehát Iránnal együtt vagy Irán nélkül is, sőt arabokkal együtt és arabok nélkül is nagyon nehéz helyzetben van Izrael.