eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szuzuki Siro nagaszaki polgármester beszédet mond a nagaszaki Béke Parkban, a város elleni amerikai atomtámadás 79. évfordulóján, 2024. augusztus 9-én. A történelem első atombombáját Hirosimára dobták, majd három nappal később Nagaszakira. A hirosimai bomba mintegy 140 ezer, míg a Nagaszakira ledobott  bomba legalább 75 ezer áldozatot követelt. Japán hat nappal később kapitulált, és ezzel véget ért a második világháború.
Nyitókép: MTI/EPA/Jiji Press

Ezt üzente Nagaszaki polgármestere az atombomba ledobásának évfordulóján

79 éve robbant fel a Fat mannek elnevezett plutóniumbomba.

A nukleáris fegyverek felszámolására irányuló lépésekre szólította fel az atomhatalmakat Nagaszaki polgármestere pénteken, a város elleni atomtámadás 79. évfordulóján tartott megemlékezésen.

Szuzuki Siro beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború és a közel-keleti fegyveres konfliktus miatt egyre feszültebb geopolitikai helyzetben az atomhatalmak megemelték nukleáris készültségi szintjüket, és megnőtt az atomfegyverek bevetésének kockázata. Egyúttal felszólította az atomhatalmak és a nukleáris védőernyőjük alá tartozó államok vezetőit, hogy "nézzenek szembe a valósággal, és tegyenek bátor lépéseket az emberiségre egyre nagyobb veszélyt jelentő atomfegyverek felszámolása érdekében".

Szuzuki végül arra kérte a japán kormányt, hogy mielőbb csatlakozzon az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez, iktassa az törvénybe, és kezdeményezzen tárgyalásokat az északkelet-ázsiai térség nukleáris leszereléséről.

Kisida Fumio japán miniszterelnök a ceremónián elmondott beszédében kijelentette: noha az országok között az atomfegyverek miatt egyre mélyülnek a szakadékok, Japán továbbra is azt várja a világtól, hogy "Nagaszaki legyen az utolsó város, ahol atomfegyvert vetettek be".

Az idei megemlékezésen az atomhatalmak közül nem vett részt az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország, Olaszország és az Európai Unió nagykövete sem, miután kifogásolták, hogy biztonsági okokra hivatkozva a város nem hívta meg Izrael nagykövetét.

Meglátásuk szerint kizárásával Izrael megítélése Oroszország és Fehéroroszország szintjére süllyedt volna, utóbbi kettőt az ukrajnai háború miatt immár harmadik éve nem hívták meg. A nagaszaki polgármester csütörtökön megismételte, hogy a döntés nem politikai okokból született, Izraelt csak azért nem hívták meg, mert attól tartottak, hogy a gázai konfliktus miatt tüntetés szerveződik a megemlékezés közelében.

Délelőtt 11 óra 2 perckor, amikor 1945. augusztus 9-én a város felett felrobbant a Fat mannek elnevezett plutóniumbomba, a rendezvény résztvevői egy percnyi csenddel tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. Nagaszaki a második és egyben utolsó város a világtörténelemben, amelyre atomcsapást mértek, három nappal azután, hogy az Egyesült Államok a világon elsőként vetett be nukleáris fegyvert Hirosima ellen. Nagaszakiban 1945 végéig mintegy 74 ezer ember halt meg az atomtámadás következtében. A japán császár a Nagaszaki elleni nukleáris csapás után 6 nappal bejelentette, hogy az ország leteszi a fegyvert, és ezzel véget ért a második világháború.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×