A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be az ENSZ-nél akkreditált újságíróknak, hogy Magyarország immáron két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában él, és annak közvetlenül tapasztalja a negatív következményeit, hazánk ezért békét akar.

Úgy vélte, hogy a Nyugat stratégiája láthatólag kudarcot vallott. "A harctéri helyzet a fegyverszállítások és a szankciók ellenére nem úgy alakult, ahogyan az európaiak és az amerikaiak remélték" - mondta.

"Ezért új stratégiára van szükség. Amennyiben nincsen megoldás a csatatéren, akkor a megoldásnak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie" - tette hozzá.

"Azonban ehhez párbeszédet kell kezdeni, amihez pedig újra meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, enélkül rendkívül nehéz lesz bármifajta megoldásra jutni" - folytatta.

Majd úgy fogalmazott, hogy "Magyarország teljesen eltérő következtetéseket von le a helyzetből, mint amerikai és más európai barátaink".

Szijjártó Péter elmondta, hogy az egyeztetésen érintették a kétoldalú együttműködés kérdéseit is, szó volt többek között a paksi bővítésről is, amiről szerdán Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz nukleáris konszern vezérigazgatójával is tárgyalni fog Isztambulban, mert van egy "érdekes fejlemény".

Emlékeztetett, hogy bár a Roszatom a fővállalkozó, a beruházáson amerikai, német és francia cégek is dolgoznak a projekten, és ez szavai szerint "azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egyszer visszatérhetünk a normalitáshoz a nemzetközi kapcsolatokban".

"Ha amerikai, francia, német és orosz vállalatok képesek együttműködni egy nukleáris projekten, akkor ez más projektek esetében is lehetséges lehet a jövőben" - húzta alá.

A miniszter kitért hazánk földgáz- és kőolajellátásának témájára is, rámutatva, hogy előbbi téren nincs semmi probléma továbbra sem, utóbbi esetében azonban jelenleg a Lukoil nem szállít Magyarországra Ukrajnán keresztül, de keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében.

Közölte, hogy szó volt még az orosz diákok magyarországi felsőoktatási ösztöndíjairól is, illetve kitűzték a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság következő ülését szeptember 20-ára, amikor üzleti fórumot is fognak tartani egyúttal.

Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy továbbra is cél az együttműködés fejlesztése a két ország között a szankciók által nem érintett területeken, ugyanis számos magyar cég sikeres az orosz piacon, például a mezőgazdasági, az élelmiszeripari vagy a gyógyszeripari szektorban.