Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Jens Stoltenberg: a NATO-nak Kínát is szankcionálnia kellene az oroszok támogatásáért

A szövetség főtitkára szerint Kína nagyon sok olyan technológiát ad Oroszországnak, amit felhasználhatnak az ukránok elleni háborúban. Szerinte a katonai szövetség tagországainak érdemes lenne elgondolkodnia egy lehetséges gazdasági szankción.

Jens Stoltenberg a BBC-nek adott interjújában fejezte ki, hogy Kínának számolnia kell az Oroszországnak nyújtott segítség következményeivel - írja az Index.

A főtitkár úgy véli, Peking kétféleképpen próbál meg érvényesülni: egyfelől támogatja az oroszok háborús erőfeszítéseit, másfelől megpróbálja fenntartani a kapcsolatait az európai szövetségeseivel, "ami hosszú távon semmiképp sem működőképes".

Mint írják, arra is kitért, hogy véleménye szerint

Oroszország semmi jelét nem mutatja annak, hogy enyhítene az Ukrajna elleni háborúján.

Példaként említette, hogy annak ellenére, hogy több tucat ország kötelezte el magát Kijev mellett a svájci békecsúcson, Oroszország időpocsékolásnak tartotta a találkozót és kijelentette, csak abban az esetben hajlandó béketárgyalásokat folytatni, ha Ukrajna "lényegében megadja magát".

Jens Stoltenberg szerint jelenleg is folyik az egyeztetés, hogy a NATO-tagországok mit tehetnek, hogyan lenne lehetséges Kína szankcionálása. Hozzátette, a távol-keleti ország rengeteg olyan technológiát ad át az oroszoknak, amely kulcsfontosságú az Ukrajna ellen felhasznált fegyverek gyártásához. Véleménye szerint

ha Peking nem hajlandó változtatni az álláspontján, akkor el kell gondolkodniuk a következményeken.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy Kínát az Oroszországnak nyújtott támogatásaiért szankcionálják, múlt hónapban az Egyesült Államok vezetett be korlátozásokat az ország ellen. Az amerikai szankciók legalább húsz kínai céget érintenek - írják.

Kína viszont visszautasította, hogy halálos fegyvereket adna el Oroszországnak, és azt is kijelentette, hogy "rendkívül körültekintően jár el a kettős felhasználású termékek exportjával kapcsolatban". Hangsúlyozták, a törvények és az előírások szerint járnak el.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Újabb hatalmas izraeli csapás érte Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Újabb hatalmas izraeli csapás érte Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Szombaton már nyolcadik napjába lépett az iráni háború. Izrael újabb nagyszabású csapássorozat hajtott végre a perzsa állam fővárosa, Teherán ellen, a Mehrabad repülőtér lángra kapott. Pár órával később Irán a zsidó állam elleni támadással válaszolt. Folytatódik Irán arab öbölállamok elleni akciója is: Szaúd-Arábia azt jelentette, hogy a Sajbah olaj- és gázmező felé tartó 16 drón semlegesítettek, Dubaj légvédelme pedig szintén lelőtt támadóeszközöket. Délelőtt az iráni politikai vezetés jelezte, hogy befejezik az arab államok támadását, de nagyon úgy fest, hogy a hadsereg és a Forradalmi Gárda ezt máshogy gondolja. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×