eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
Eric Ciotti, a francia ellenzéki jobbközép Köztársaságiak (LR) párt új elnöke beszél a párizsi pártszékházban a megválasztása után, 2022. december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Kizárták a pártelnököt a Köztársaságiak, éleződik a francia belpolitikai helyzet

A francia hagyományos jobboldali párt, a Köztársaságiak (LR) sürgőséggel összehívott vezetőségi ülése szerdán egyhangúlag kizárta a pártból Eric Ciotti pártelnököt, aki előző napon "szövetségre" szólított fel a felmérések élén álló, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) az előrehozott nemzetgyűlési választások három hét múlva esedékes első fordulójában.

A párt közleménye szerint az LR vezetését átmenetileg Francois-Xavier Bellamy, a vasárnapi európai parlamenti választás listavezetője és Annie Genevard, a mozgalom főtitkára látja el.

Eric Ciotti, aki nem volt jelen a vezetőségi ülésen, a döntés után jelezte, hogy továbbra is pártelnöknek tekinti magát.

"A ma délután szervezett találkozót az alapszabályzatunk durva megsértésével tartották" - írta az X-en Éric Ciotti. "Az ezen az ülésen meghozott döntések közül egyiknek sincs jogi következménye. Büntetőjogi következményei lehetnek. Én vagyok és maradok politikai formációnk elnöke, akit a tagok választottak meg" - tette hozzá.

Ciotti egyébként a várható döntést megelőzően kiürítette a pártszékház épületét, hazaküldte a munkatársait, és arra kérte a biztonsági szolgálatot, hogy ne engedje be a pártvezetőséget az épületbe, így a vezető konzervatív politikusok néhány száz méterrel arrébb üléseztek. A nap folyamán maga Eric Ciotti sem jelent meg a székházban, s egyelőre nem tudni, hol tartózkodik.

Eric Ciotti keddi bejelentése, miszerint az LR szövetségre lépne a Nemzeti Tömörüléssel, gyakorlatilag szétrobbantotta a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök politikai örökségének tekintett jobbközép pártot, miután a vezető konzervatív politikusok közül senki nem támogatta a lépést.

A megállapodás az első belpolitikai szövetség lenne a több mint ötven éve alakult szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés, illetve elődpártja, a Nemzeti Front történetében.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje kedd este bejelentette, hogy a szövetség jegyében már tucatnyi korábbi jobbközép képviselővel megállapodást kötöttek arról, hogy az RN színeiben indulnak a nemzetgyűlési választások első fordulójában. Ezt követően Emmanuel Macron kormányának hat, korábban az LR-hez tartozó minisztere a Le Figaro című napilap honlapján közzétett felhívásában arra kérte a jobbközép képviselőket, hogy csatlakozzanak az elnöki táborhoz. Szerdai sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron államfő is azt kérte a konzervatívoktól, hogy ne a Nemzeti Tömörüléssel, hanem az ő táborával kössenek szövetséget.

Az IFOP közvélemény-kutató intézet kedden közzétett felmérése szerint ha vasárnap tartanák az első fordulót, Marine Le Pen pártja a szavazatok 35 százalékára számíthatna, ami csaknem a duplája annak, amit a két évvel ezelőtti nemzetgyűlési választásokon elért, s 4 százalékkal több, mint a vasárnapi EP-választáson. A Reneszánsz, a Horizontok és a Modem centrista pártokból álló elnöki szövetség 18 százalékot érne el, ami 7 százalékkal kevesebb, mint 2022 júniusában, de szintén 4 százalékkal több, mint az EP-választáson. A Köztársaságiaknak 9 százalékos támogatottságot jelez a felmérés az EP-választásokon elért 7 százalékhoz képest.

(A nyitóképen: Eric Ciotti, a francia ellenzéki jobbközép Köztársaságiak - LR - párt új elnöke beszél a párizsi pártszékházban a megválasztása után, 2022. december 11-én.)

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×