eur:
395.02
usd:
368.22
bux:
71567.76
2024. július 2. kedd Ottó
Az ukrán drónok által megrongált Voronyezs radarállomás Armavirnél. Forrás: open-source photo
Nyitókép: Forrás: open-source photo

Ukrán drónrekord: súlyos csapás érte az orosz stratégiai rakétavédelmi rendszert

Pár napon belül az ukránok már a második dróncsapást mérték az orosz rakétavédelmi rendszer nagy hatótávolságú radarhálózatára.

A múlt hét közepén előbb egy a dél-oroszországi Armavir városánál telepített látóhatáron túli radarállomást ért dróntámadás, majd e héten újabb hasonló létesítményt rongáltak meg az ukránok. Ezúttal az orenburgi területen lévő Orszk közelében települt lokátorállomás volt a célpont. Oroszországnak összesen tíz ilyen radarja van, amelyek felderítési távolsága eléri a hatezer kilométert, így képesek időben jelezni a nukleáris interkontinentális rakéták közeledését, de részben alkalmasak a világűrben keringő műholdak szemmel tartására is. A rendszer létfontosságú az ország stratégiai védelme szempontjából.

A május 27-re virradó éjszaka történt második támadás azért is különleges, mert Orszk városa mélyen Oroszország belsejében található, mintegy 1500 kilométerre a határtól. Ez azt jelenti, hogy az ukrán drónnak nagyjából 1800 kilométert kellett repülnie a célig, ami rekord a nagy hatótávolságú szárnyas robotok között – írja a Defense Express. Arról azonban nincs információ, hogy milyen típusú lehetett az ukrán drón.

Az orosz látóhatáron túli radarok hálózata, a felderítési irányokkal. A 9-es és a 10-es számút rongálták meg pár nap alatt ukrán drónok. Forrás: Open-source photo
Az orosz látóhatáron túli radarok hálózata, a felderítési irányokkal. A 9-es és a 10-es számút rongálták meg az ukrán drónok. Forrás: Open-source photo

Azt nem tudni, hogy a most megrongált két lokátorállomás milyen mértékű sérüléseket szenvedett, de valószínű, hogy ezzel az orosz stratégiai védelem képessége a déli-délnyugati irányban legalább 50 százalékkal csökkent. Ráadásul egy ilyen radarállomás építése egy-másfél évet vesz igénybe, ára pedig eléri a másfél milliárd rubelt (kb. hatmilliárd forint). Az ukránok számára vélhetően ezért volt fontos ez a két létesítmény, mert azok képesek voltak a Krím-félsziget, illetve a déli frontszakasz feletti légi tevékenység nyomon követésére, valamint segíthettek az ukrán célpontok kiválasztásában.

Viszont az a kérdés, hogy e rendkívül értékes radarokat, vajon miért nem óvja komoly légvédelemmel az orosz hadsereg, illetve az is elgondolkodtató, hogy miként tudott pár napon belül már a második ukrán drón is hosszú ideig háborítatlanul repülni az orosz légtérben. A portál ezzel kapcsolatban megjegyzi: a rendkívüli távolságokban végrehajtott dróncsapásokat látva, már nem is annyira érthetetlen, hogyan képesek az ukránok kilőni a fronton az oroszok legkorszerűbb Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereit, vagy tudták cirkálórakétákkal elsüllyeszteni a Fekete-tengeren – az amúgy kimondottan légvédelmi feladatokra használt – Moszkva rakétás cirkálót.

Címlapról ajánljuk
Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

A cseh miniszterelnök szerint a cseh-szlovák kormányközi tárgyalások felújítása továbbra sincs napirenden. A legfelsőbb cseh vezetők a prágai várban vitatták meg az országot érintő legfontosabb külpolitikai kérdéseket, és úgy nyilatkoztak, hogy Csehország folytatja Ukrajna támogatását minden területen, beleértve a fegyverszállításokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
Magyarország valójában csak egy hatalmas Budapest? Néhány megye nagy gondban van

Magyarország valójában csak egy hatalmas Budapest? Néhány megye nagy gondban van

Budapest gazdasági súlya mindig is hatalmas volt hazánkban, az ezredforduló óta pedig összességében még növekedett is. Néhány megye azonban gyengén teljesített, és érdemben veszítettek gazdasági súlyukból. A főváros kétszer olyan fejlett, mint az ország átlagos gazdasági teljesítménye, miközben az ország keleti felén 50-60% alatti teljesítményeket is látunk. Jó hír, hogy a megyék túlnyomó többsége felzárkózást mutat az EU-átlaghoz, azonban van olyan térség, ahol stagnálás, illetve visszaesés látszik. Hazánk példáján is látszik, ami az elmúlt egy-két évtizedben egyre jellemzőbb: leginkább a szolgáltatószektor képes dinamizálni egy térséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×