eur:
396.26
usd:
359.69
bux:
72624.44
2024. szeptember 12. csütörtök Mária
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a szíriai hivatali partnerével, Fejszál Mekdaddal tartott közös sajtóértekezletükön a moszkvai külügyminisztériumban 2022. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova

Szergej Lavrov kimondta, amit egyetlen ukrán sem akar hallani, de a Nyugat sem

Ukrajnának el kell ismernie a háború következtében a terepen kialakult realitásokat - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

"Itt az ideje, hogy a kijevi rezsim elismerje a terepen kialakult realitásokat. Remélem, hogy ezt a sokszor elismételt üzenetet felfogják, és hogy a Nyugat felismeri, ideje felhagynia Ukrajna feláldozásával a teljesen kilátástalan céljai érdekében" - mondta.

A tárcavezető az orosz a kül- és védelempolitikai tanács hétvégi, 32. közgyűlésén a Svájcban Ukrajnáról megtartandó konferencia szervezőiről szólva kijelentette:

"egyszerűen csak csodálkozva figyeljük ezeket az erőfeszítéseket, azt, hogy egyébként felnőtt emberek miként foglalkoznak nyilvánvalóan értelmetlen dolgokkal, amelyek teljesen kilátástalanok".

Úgy vélekedett, ezt a fórum részvevői nem értik.

"Ez azt jelenti, hogy a feladat nem a béke elérése, hanem kizárólag az, hogy minél több országot Oroszország ellen fordítsanak, és hogy aztán ezen az alapon próbáljanak meg a továbbiakban velünk szemben ellenséges, immár anyagi természetű lépéseket tenni" - tette hozzá.

Leszögezte, hogy Moszkva meg fogja védeni érdekeit az ukrán viszonylatban és a Nyugattal való kapcsolataiban egyaránt.

"Ezt a világon gyakorlatilag minden külföldi kolléga megérti, akivel kommunikálnunk kell" - mondta.

Meglátása szerint az, hogy a Nyugat fokozza a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítását, annak a megnyilvánulása, hogy nem áll készen a komoly tárgyalásra az ügyben.

"Ez azt jelenti, hogy a viszonyoknak a harctéren való tisztázása mellett döntöttek" - fogalmazott Lavrov.

Egyetértett azzal a tézissel, hogy Európa még legalább egy nemzedéken át nem lesz partnere Oroszországnak. A miniszter szerint a Moszkva és a Nyugat közötti katonai és politikai konfrontáció éles szakasza folytatódik, és teljes lendülettel zajlik. Kifogásolta az oroszellenes retorika terén egyes európai szomszédok által tanúsított "különös buzgalmat".

Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati országok arra irányuló "forgatókönyveket gyakorolnak", hogy kárt okozzanak Oroszországnak az ukrajnai fegyverszállításokkal, a hadiipari beruházásokkal és a gazdaság katonai üzemmódba állításával. Nehezményezte, hogy egyesek Oroszország feldarabolásáról fantáziálnak.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre a Nyugattal a biztonságról és a stratégiai stabilitásról, de "nem az erő pozíciójából, nem a saját kizárólagosság pozíciójából, hanem csakis egyenrangúan és egymás érdekeinek tiszteletben tartásával".

Hangot adott álláspontjának, miszerint a nyugati országok "a képzeletbeli orosz fenyegetés mítoszát" a fegyverkezési verseny fokozására és arra használják fel, hogy kialakítsák egy "nukleáris komponenssel rendelkező európai katonai szövetség" körvonalait. Azzal vádolta meg a NATO-t, hogy miután "kudarcot vallott" az euroatlanti biztonság kiépítésével, úgy döntött, hogy Ázsiában kell "rendet teremtenie". Úgy vélekedett, az orosz félnek ezzel kapcsolatban el kell gondolkodnia azon, hogyan kellene megszerveznie a biztonságát.

Meglátása szerint a Nyugat hibájából "csődbe ment" a korábbi euroatlanti biztonsági modell, amely az EBESZ-hez, valamint a NATO-hoz és az EU-hoz fűződő kapcsolatokhoz, köztük az Oroszország-NATO Tanácshoz és a Partnerség a békéért programhoz is kapcsolódott, valamint a Nyugatnak az Oroszország és Kína kettős feltartóztatására irányuló kurzusa is. Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Hszi szerint a kétoldalú kapcsolatok "olyan szorosak, olyan barátiak, hogy minőségben felülmúlják a múlt klasszikus szövetségeit".

A Rosszija 1-nek nyilatkozva Lavrov kommentálta Rishi Sunak brit miniszterelnöknek azt az állítását, amely szerint Oroszország az európai gázszállítások leállítását "kezdeményezte", veszélyeztetve ezzel a szigetország energiabiztonságát.

"Nemcsak Sunak brit miniszterelnök mondott ilyet, hanem (Olaf) Scholz német kancellár is, akinek a szájából ez fantazmagórikusnak hangzik. Neki az amerikaiak felrobbantották az Északi Áramlat vezetékeket, amelyek Németország további jólétét lettek volna hivatottak biztosítani. Hogy mi történik most a német gazdasággal, azt mindannyian tudják" - fogalmazott Lavrov.

"Azt állítani, hogy Oroszország elzárta a gázt... Egyikük sem pirul bele. Ez a legszomorúbb dolog az egészben. Ez azt jelenti, hogy most már nincsenek olyan politikusok Nyugaton, akik tudnának pragmatikusan és a tényszerűen beszélni. Nem ismerik el, kiforgatják őket, megpróbálják a lakosságot és a választókat félrevezetni, hogy ne akadályozzák ezt a zsákutcába vezető és Európa számára katasztrofális kurzust" - nyilatkozott az orosz tárcavezető.

Címlapról ajánljuk
A minimálbért a bruttó átlagbérhez köthetik a jövő évtől - Kormányinfó percről percre

A minimálbért a bruttó átlagbérhez köthetik a jövő évtől - Kormányinfó percről percre

A hétközi kormányülést követően Kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő válaszol újságírói kérdésekre is. Szó volt a magyar kormány válaszáról az EU bírósága által kiszabott büntetés ügyében, a hírekben szereplő kormányátalakításról, Magyar Péterről és az ukrajnai békétől lévő távolságról is

Megdöbbentő beismerés: az amerikai tankok már majdnem fele odaveszett Ukrajnában

A tavaly szeptemberben leszállított 31 darab M1A1 SA Abrams harckocsikból mostanra bizonyíthatóan 14-et elveszett az ukrán hadsereg – közölte az Oryx portál.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.12. csütörtök, 18:00
Hiller István
a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, a párt választmányi elnöke
Fontos emberek jártak Kijevben, meghallgatásra találhat Ukrajna legfőbb kérése – Háborús híreink csütörtökön

Fontos emberek jártak Kijevben, meghallgatásra találhat Ukrajna legfőbb kérése – Háborús híreink csütörtökön

Antony Blinken amerikai és David Lammy brit külügyminiszter Kijevben tett látogatást szerdán, ahol találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A találkozó egyik legfőbb kérdése az volt, lehetővé teszi-e a két ország Ukrajnának, hogy az általuk átadott rakétákkal csapást mérjenek mélyen orosz területekre. Bár a jóváhagyást hivatalosan egyelőre nem kapta meg Kijev, brit kormányzati források szerint Londonban erről már megszületett a döntés, és Joe Biden amerikai elnökön is egyre nagyobb a nyomás, hogy megadja az engedélyt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz–ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×