A kínai elnök látogatását Aleksandar Vucic jelentette be még februárban azon a fogadáson, amelyet az államfő Kína szerbiai nagykövete számára adott a holdújév alkalmából. A látogatás dátuma azért jelentős, mert 1999. május 7-én - amikor a NATO már másfél hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát - találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, a támadás következtében pedig három újságíró meghalt, további húsz kínai állampolgár pedig megsérült. Peking felháborodott és magyarázatot követelt, a NATO viszont balesetnek nevezte az incidenst.

A Politika című belgrádi napilapban kedden megjelent véleménycikkében a kínai elnök úgy fogalmazott: "a Kína és Szerbia közötti barátság, amelyet a két nép együtt kiontott vére áztatott, a két nép közös emlékévé vált, és arra fogja ösztönözni mindkét felet, hogy együtt hatalmas lépéseket tegyenek előre".

Hszi Csin-ping legutóbb 2016-ban járt a nyugat-balkáni országban, azt megelőzően viszont kínai elnök harminc évig nem látogatott el Szerbiába.

A kínai elnököt kedden Aleksandar Vucic köztársasági elnök fogadta, és a tervek szerint a két államfő többmilliárd dolláros kínai befektetésekről, valamint újabb együttműködési lehetőségekről tárgyal, és a delegáció tagjai várhatóan mintegy 30 kétoldalú megállapodást is aláírnak. 2016-os látogatása során Hszi Csin-ping és Aleksandar Vucic stratégiai megállapodást kötött a két ország között, a szerb elnök tavalyi pekingi látogatása során pedig 18 egyezményt - egyebek mellett egy szabadkereskedelmi megállapodást - írtak alá a felek.

Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia szoros kapcsolatot ápol Kínával, Aleksandar Vucic szerb elnök legutóbb tavaly októberben látogatott Pekingbe. Szerbia is tagja az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésnek, és a térség egyik legnagyobb projektje, a nagysebességű Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítése - amelynek szerbiai szakasza még az év vége előtt elkészül - is kínai hitelből valósul meg.