eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Geiger-számláló viszonylag magas értéket mutat egy erdőtűznél, a csernobili atomerőmű körüli lezárt területen fekvő falu, Volodimirivka közelében 2020. április 5-én. A térségben két területen, mintegy 5, illetve 20 hektáron pusztít erdőtűz, itt a normálisnál jóval erősebb a radioaktív sugárzás az illetékes környezetvédelmi hatóság vezetője szerint. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/AP/Jaroszlav Jemeljanenko

Volodimir Zelenszkij: nem ismétlődhet meg a csernobili atomkatasztrófa

Az ukrán elnök pénteken, a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett katasztrófa évfordulóján felszólította a világot, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, biztosítva ezáltal a zaporizzsjai atomerőmű felszabadítását a megszállóktól.

"A sugárzás nem ismer határokat, és nem tesz különbséget a nemzeti zászlók között. A csernobili katasztrófa megmutatta a világnak, milyen gyorsan képesek halálos fenyegetések feltűnni" - hangsúlyozta Zelenszkij a Telegramon. Szavai szerint immár 785 napja "tartják túszul orosz terroristák" Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait.

"Az egész világ kötelessége nyomást gyakorolni Oroszországra, hogy a zaporizzsjai atomerőmű felszabaduljon és visszakerüljön Ukrajna teljes ellenőrzése alá, és hogy Ukrajnában minden nukleáris létesítmény védett legyen az orosz támadásoktól" - hangoztatta. Leszögezte: csak ez garantálja, hogy a világot ne érje újabb nukleáris katasztrófa, amely nap mint nap fenyegeti, amíg az orosz megszállók a zaporizzsjai atomerőműben vannak. Zelenszkij emlékeztetett arra is, hogy az orosz erők Ukrajna elleni háborújuk elején, 2022 februárjában foglalták el a csernobili atomerőművet.

"Az orosz katonák kifosztották a laboratóriumokat, elfogták az őröket és bántalmazták a személyzetet,

felhasználva az erőművet további hadműveletek indítására" - jelentette ki az elnök. Az északkelet-ukrajnai Szumi megye katonai közigazgatása a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg irányított légibombákkal támadott meg egy ipari létesítményt pénteken a megyeszékhelyen, Szumi városában. Az orosz csapatok emellett a régióban lévő Bilopillja települést lőtték, Jurij Zarko, a település polgármestere közölte, hogy két nő halt meg a támadásban.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy régiójára is irányított légibombákkal mértek csapást az oroszok, aminek következtében egy nő és három gyermek sérült meg. A Harkiv megyei ügyészség arról adott hírt, hogy 13-ra nőtt a balaklijai vasútállomás elleni csütörtöki orosz támadás sérültjeinek száma.

A szomszédos Donyeck megyében egy nap alatt öt helyi lakos vesztette életét és nyolc sebesült meg orosz ágyúzások következtében

- írta a Telegramon Vadim Filaskin, a régió kormányzója. A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs központ a Telegramon beszámolt arról, hogy újabb 140 elesett ukrán katona holttestét szállították haza Ukrajnába.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×