A tárcavezető a Vang Veng-tao kínai kereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalását követően közölte, hogy új közvetlen légi összeköttetés jön létre a két ország között, júniustól Budapest és Sencsen között heti két járat fog közlekedni.
„Ez azt jelenti, hogy júniustól tehát hét kínai város lesz elérhető közvetlen légijárattal Budapestről, 19-re nő a légijáratok száma hetente, ez már másfélszer annyi, mint a Covid előtti időszakban volt, és jóval több, mint bármely más közép-európai repülőtér, illetve város elérhetősége Kínából” – mutatott rá.
„A két ország közötti összeköttetések tovább bővülnek, és ezáltal még jobb feltételeket biztosítanak a kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlesztésének”
– tette hozzá.
Mindössze előző nap jelentették be, hogy idén nyártól Hszian is közvetlenül elérhető lesz Budapestről, nem sokkal korábban pedig a járatindítást Kuangcsouba.
Szijjártó Péter, aki a nap folyamán helyi hivatali partnerével, Vang Jivel is találkozni fog, a magyar–kínai gazdasági vegyes bizottság ülése után megállapította, hogy mindkét fél rendkívül sokat profitált máris abból az együttműködésből, amelynek fejlesztésén keményen dolgoztak az utóbbi másfél évtizedben.
„Ez a kölcsönös előnyöket hozó kínai–magyar együttműködés a világos bizonyíték arra, hogy az Európai Unió hatalmas hibát követ el akkor, amikor Kínát, a Kínával való együttműködést egyfajta veszélyként állítja be” – jelentette ki.
„Mi nem veszélyként, nem is kockázatként tekintünk a Kínával való együttműködésre, hanem hatalmas esélyként. Hatalmas esélyként, hogy a magyar gazdaság növekedését újabb dimenzióba, egy magasabb szintre léptessük” – folytatta.
„Ezért ellenzünk minden olyan európai megközelítést, amely Kínát veszélyként próbálja beállítani, (.) amely korlátozni kívánja a Kínával való együttműködést, és ellenzünk minden olyan eljárást az Európai Unió részéről, amely az európai-kínai gazdasági együttműködést elnehezítené. Ezért ellenezzük azokat a tervezett eljárásokat is, amelyeket az Európai Unió a kínai elektromos autóipari szektorral szemben kíván megindítani” – sorolta.
Majd leszögezte, hogy a jelentős változásokat hozó új világgazdasági korszakban fontos lenne a szoros, eredményes, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés az EU és Kína között.
A miniszter emlékeztetett, hogy tavaly a kelet-ázsiai országból érkezett a legtöbb beruházás hazánkba, és jó hírnek nevezte, hogy Peking továbbra is támogatja a vállalatokat a magyarországi megjelenésben.
„Mi pedig Magyarországon minden feltételt biztosítunk ahhoz, hogy ezen kínai vállalatok beruházásai gyorsak, sikeresek lehessenek. Természetesen ugyanígy biztosítjuk ezeket a körülményeket minden, Magyarországon beruházó vállalatnak, függetlenül attól, hogy honnan érkeznek” – emelte ki.
Illetve arról a megállapodásról is beszámolt, amelynek értelmében a kínai kormány támogatja a magyar vállalatok széles körű piacra lépését az országban.
Ennek kapcsán elmondta, hogy egy magyar cég egészségügyi diagnosztikai eszközök előállításába kezd Kínában az idei év második felében, miközben a gyógyszeriparban is hangsúlyos hazánk jelenléte, amit jól demonstrál, hogy a Richter két év alatt több mint 20 százalékkal növelte itt a bevételét.
Rámutatott, hogy a közép-európai államok közül Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel a fontos felvevőpiacnak számító Kína irányába, a kivitel pedig lehetőségeket biztosít a magyar élelmiszeripar további fejlesztéséhez.
Továbbá közölte, hogy most megállapodás született a regionalizációs egyezményről szóló tárgyalások megkezdéséről, így a madárinfluenza vagy sertéspestis kitörés esetében az importtilalom csak az adott térségre vonatkozna, az ország más részeiből továbbra is zavartalanul lehetne exportálni baromfi- és sertéstermékeket Kínába.
Végezetül tudatta, hogy később kínai vállalatvezetőkkel is találkozni fog, és ezáltal remélhetőleg újabb magyarországi beruházásról tud majd hírt adni.