Infostart.hu
eur:
377.45
usd:
323.71
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Cracked brick wall painted with a Ukrainian flag on the left and a Russian flag on the right.
Nyitókép: Gwengoat/Getty Images

Újabb ötlet arra, hogyan kapja meg Ukrajna az orosz oligarchák befagyasztott vagyonát

A vagyon nagyobbik része Európában van lekötve, ám az európai szakértők szerint nem árt óvatosnak lenni a nemzetközi egyezmények és a háború esetleges vége miatt.

Az Egyesült Államok több tízmilliárd eurós hitelfelvételt javasolt Ukrajnának, amelyet a nyugati országok által befagyasztott orosz állami vagyonból származó jövőbeli nyereséggel biztosítanának - írja a Financial Times cikke nyomán a Portfolio.

A G7 országok nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene kezdeni a 260 milliárd euró értékű zárolt orosz vagyonnal. Az Egyesült Államok a teljes vagyon elkobzását és Ukrajnának való átadását javasolta, azonban ez az európai vezetők szerint nemzetközi jogokat sértene, és destabilizálná a pénzügyi piacokat. Ennek megfelelően az EU országai inkább csak a mögöttes eszközökön termelt profit Ukrajnának való átadását támogatnák.

Mint írják,

a Kijev megsegítésére felhasználható orosz tartalékok kérdése egyre sürgetőbbé válik, mivel a háború már harmadik éve tart,

és az amerikai kongresszusban elakadt az Ukrajnának nyújtott további támogatás kérdése. Az USA nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese, Daleep Singh az ukrán fővárosban hangsúlyozta, hogy minden lehetséges módot meg kell vizsgálniuk annak érdekében, hogy maximalizálják az Ukrajnának szánt tartalékok értékét.

Az amerikai javaslat szerint előrehoznák az immobilizált eszközök jövőbeli kamatbevételeinek jelenértékét kötvény vagy hitel formájában. Az európaiak már hajlandóságot mutattak arra, hogy a tartalékokból félévente kamatot utaljanak Ukrajnának. A nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes úgy fogalmaz: "Ahelyett, hogy csak a tartalékokból származó éves nyereséget utalnánk át, koncepcionálisan lehetséges a 10 éves nyereség vagy a 30 éves nyereség átutalása. Ezeknek a nyereségeknek a jelenértéke nagyon nagy számot tesz ki".

A G7 országok pénzügyminiszterei várhatóan az IMF és a Világbank jövő heti, Washingtonban tartott ülésén vitatják meg a javaslatot, és Daleep Singh reméli, hogy a G7 vezetőinek júniusi csúcstalálkozóján döntés születhet az ügyben.

Mint írják,

a zárolt orosz vagyon nagy része az Európai Unióban található, beleértve mintegy 190 milliárd eurót az Euroclear központi értéktárában.

Összesítve ezek az eszközök már 3,85 milliárd eurónyi nyereséget termeltek, és az uniós tagállamok egy még elfogadásra váró terv szerint a jövőbeli profitok nagy részét fegyverek vásárlására és Ukrajna újjáépítésére fordítanák.

Összekapcsolva az amerikai javaslattal egy kompromisszumos megoldás lehetne, hogy a nyereség egy része valóban fegyvervásárlásra és újjáépítésre menne, míg a másik része adósságfinanszírozásra. Egy uniós diplomata szerint ez lehetőséget adna arra, hogy különböző célokra osszák el ezeket az összegeket. Az amerikai elképzelés egyik nagy előnye, hogy előre hozva több forrást teremtene Ukrajna számára - teszik hozzá.

Egy európai tisztviselő szerint egy kötvény az Euroclearben lévő orosz eszközök becsült nyeresége alapján a következő 10 évben 30-40 milliárd eurót, a következő 15-20 évben pedig 50-60 milliárd euró hozhatna. Ám arra is felhívja a figyelmet, hogy ez jelentős mértékben függ a jövőbeli kamatlábaktól. Ráadásul további kockázati faktort jelent, ha a háború néhány éven belül lezárul és a békeegyezmény értelmében hirtelen fel kellene szabadítani a lefoglalt orosz eszközöket.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×