Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Damian Soból lengyel segélymunkás előtt róják le kegyeletüket az emberek a férfi lakóhelyén, a délkelet-lengyelországi Przemyslben 2024. április 4-én. Soból és hat társa április 2-án vesztette életét, amikor izraeli légicsapás érte a World Central Kitchen (WCK) spanyol nem kormányzati segélyszervezet humanitárius segélyt szállító autókonvoját a Gázai övezet középső részén fekvő Deir el-Balah környékén.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz

Felfüggesztések, megrovások - kiderült, miért támadta meg Izrael a segélykonvojt

Megvan az első vizsgálatok eredménye. Az IDF számolt be a fejleményekről, az esetet egyúttal tragédiának és súlyos hibának nevezve. A WCK hidegen reagált. Időközben Izrael arról beszélt, hogy egy csütörtöki döntésével sikerül elkerülni a humanitárius válságot.

Hétfőn a késői órákban a Gázai övezeti Deir al-Balah-tól délre izraeli támadás ért egy segélykonvojt, ami a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét alkalmazottjának, köztük több külföldinek a halálát okozta. Az izraeli hadsereg (IDF) vizsgálatot indított, amelynek eredményéről tájékoztatták az újságírókat és egy közleményt is kiadtak.

Eszerint a izraeli hadsereg felfüggesztett két tisztet, három másikat pedig megrovásban részesített, azért, mert rosszul kezeltek kritikusan fontos információkat, illetve megsértették a hadsereg hadviselési szabályait.

„Ez egy tragédia” – mondta az újságíróknak Daniel Hagari, a hadsereg szóvivője. "Ez egy komoly esemény, amiért mi vagyunk a felelősek. Ennek nem kellett volna megtörténnie, és gondoskodni fogunk arról, hogy ne ismétlődjön meg" – tudósított a The Guardian. A hadsereg szerint a támadás súlyos hiba volt.

A közlések alapján az izraeli hadsereg szabálya az, hogy vizuális megfigyelés alapján akkor válhat valami vagy valaki célponttá, ha több fenyegető körülményt is azonosítanak, és csak ezután lehet támadást indítani. A nyomozás azonban megállapította, hogy egy ezredes engedélyezte a halálos dróncsapások sorozatát a konvojra egy őrnagy megfigyelése nyomán, aki a drónkamerák szemcsés felvételei alapján egy táskát cipelő segélymunkást fegyveresként azonosított. A katonai tisztviselők szerint ez a megfigyelés valótlannak bizonyult.

A BBC összefoglalója szerint az első két járművet ért légicsapást túlélők közül többen meghaltak, amikor egy harmadik járművet is eltaláltak a rakéták.

A nyomozás eredményeit átadták a katonai főügyésznek, aki eldönti, hogy a tisztek vagy bárki más, aki részt vett a gyilkosságban, további büntetést kapjon-e, vagy eljárást indítsanak-e ellenük.

Hidegen reagált a WCK

A World Central Kitchen jótékonysági szervezet reagált az izraeli bejelentésre és bocsánatkérésre. Erin Gore vezérigazgatója közleményében úgy fogalmazott, hogy az IDF bocsánatkérése kollégáik felháborító meggyilkolása miatt csekély vigaszt jelent az áldozatok családjainak és a szervezetnek.

„Izraelnek konkrét lépéseket kell tennie a humanitárius segélyszervezetek dolgozóinak biztonsága érdekében. Műveleteink továbbra is felfüggesztve maradnak” - tette hozzá.

Megszületett a döntés, több segély juthat be az övezetbe

Csütörtök éjszaka ülésezett a kibővített izraeli biztonságpolitikai kabinet. Döntése szerint Izrael lehetővé teszi, hogy az eddiginél több humanitárius segély jusson be a Gázai övezetbe a háború által sújtott lakosságnak; a segélyek ezentúl bevihetők az övezeti északi átkelőpontján is.

Mostantól Izrael asdódi kikötőjéből az erezi átkelőn át is bejuthat segély az övezetbe, és az eddiginél nagyobb mennyiség Jordániából az övezet déli részén található Kerem Salom-i átkelőn keresztül.

Ennek révén "sikerül elkerülni a humanitárius válságot, és folytathatók a harcok Izrael háborús céljainak elérése érdekében".

A washingtoni Fehér Ház üdvözölte a döntést, amely annak hatására született meg, hogy Joe Biden amerikai elnök telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és több intézkedést követelt tőle.

Az Egyesült Államok újabb többoldalú tárgyalásokat tervez, és ismét Kairóban a Gázai övezeti háború és konkrétan a Hamász által túszul fogva tartott izraeliek szabadon engedése ügyében különböző sajtóértesülések szerint. Várhatóan a hét végén odautazik Bill Burns, a CIA igazgatója, a katari kormányfő és az izraeli tárgyalóküldöttség, valamint csatlakozik hozzájuk az egyiptomi hírszerzés vezetője.

Jiszráél Kac izraeli külügyminiszter kijelentette: üdvözli, hogy az Egyesült Államok egyértelműen az elraboltak szabadon bocsátásától teszi függővé, hogy lehet-e tűzszünet a háborúban. "Továbbra is arra törekszünk szövetségeseinkkel szerte a világon, hogy megvédjük Izrael jogát a háború folytatására mindaddig, amíg le nem győzzük a Hamászt, és az el nem engedi a túszokat" - tette hozzá Kac.

Kényszerű zárva tartás

Az iráni fenyegetések miatt pénteken zárva marad huszonnyolc izraeli külképviselet a világban. Jeruzsálemben Irán bosszújától tartanak amiatt, hogy feltehetőleg izraeli légitámadásban meghalt tizenhat ember Irán damaszkuszi konzulátusának épületegyüttesében.

(A nyitóképen: Damian Soból lengyel segélymunkás előtt róják le kegyeletüket az emberek a férfi lakóhelyén, a délkelet-lengyelországi Przemyslben 2024. április 4-én. Soból és hat társa április 2-án vesztette életét, amikor izraeli légicsapás érte a World Central Kitchen (WCK) spanyol nem kormányzati segélyszervezet humanitárius segélyt szállító autókonvoját a Gázai övezet középső részén fekvő Deir el-Balah környékén.)

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 07:45
×
×
×
×