Infostart.hu
eur:
385.75
usd:
328.99
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Scales of justice and Gavel on wooden table and Lawyer or Judge working with agreement in Courtroom, Justice and Law concept.
Nyitókép: Pattanaphong Khuankaew/Getty Images

Halálra ítéltek két diáklányt, mert istenkáromlás gyanújával megölték a tanárnőjüket

Pakisztánban a bíróság halálra ítélt két diáklányt, egy társnőjükre pedig életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki, amiért két éve megölték egy tanárnőjüket, akit istenkáromlással gyanúsítottak – közölték szerdán rendőrségi források.

A gyilkosság idején 21 éves Razíja Hanafit és az akkor 24 éves Umra Amánt – mindketten az Afganisztánnal szomszédos Hajbar-Pahtunkva tartomány egyik Korán-iskolájának tanulói – halálra ítélték, társukat, a gyilkosság idején mindössze 17 éves Ájsa Naumánit pedig – fiatal kora miatt – életfogytiglanra.

A bíróság emellett Hanafira és Amánra kétmillió rúpia (2,5 millió forint), Naumánira egymillió rúpia (1,3 millió forint) pénzbüntetést is kiszabott.

Az ítélet nem jogerős.

A vádlottak egy 13 éves ismerősük álmával indokolták tettüket: az álomban ugyanis a tanárnőjük megsértette Mohamed prófétát.

Az istenkáromlást mint jogi kategóriát még a brit gyarmati uralom idején vezették be az akkor India részeként ismert Pakisztánban, majd a nyolcvanas években szigorítottak a büntetési tételen, így jelenleg halálbüntetés is járhat érte.

Bár a hatóságok még senkit nem végeztek ki e jogcímen, a jogszabály bírálói szerint az országban sokan személyes bosszúra használják az istenkáromlás vádját, és többször fordultak elő lincselések is.

Az al-Dzsazíra pánarab hírcsatorna adatai szerint 1990 óta legkevesebb 82 embert öltek meg istenkáromlás gyanúja miatt. Az áldozatokat a feldühödött tömeg nem ritkán élve felgyújtotta vagy megkövezte.

Címlapról ajánljuk

Mészáros Andor: stabil lesz Andrej Babis kormánya, de baj esetén az ellenzékből is lehetnek támogatói

Olyan komoly a kormánykoalíció többsége, hogy ez stabil kormányzást vetít előre – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense. Beszélt arról is, mi adja Andrej Babis politikai varázsát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

A mesterséges intelligencia uniós finanszírozási rendszere évek óta ugyanazt a kritikát kapja: miközben az EU stratégiai szinten erős hangsúlyt fektet az AI fejlesztésére, a támogatási programok túlnyomó része továbbra is a kutatóintézetekre és a nagy technológiai szereplőkre épül. A kkv-k és az alkalmazásorientált vállalkozások számára viszont alig vannak elérhető eszközök, és az infrastruktúra-finanszírozás is több ponton kiürült a mostani ciklus végére. Mindezt tovább bonyolítja, hogy a 2028–2034-es keretben az Európai Bizottság összevonja a digitális forrásokat, és a Digitális Európa Program beolvad a Versenyképességi Alapba – ám az új rendszer fókuszai egyelőre még inkább a deep tech irányába tolódnak. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) viszont már most  tud segíteni a cégeknek, hogy a lehető leghatékonyabban pályázzanak rájuk és használják fel az uniós forrásokat – többek között ezekről beszélgettünk Petri Bernadettel, az MFOI ügyvezetőjével, a közvetlen EU forrásokért felelős miniszteri biztossal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×