Infostart.hu
eur:
379.64
usd:
321.66
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Denisz Smihal eddigi ukrán miniszterelnök-helyettes a parlament kijevi üléstermében 2020. március 4-én, miután a képviselők jóváhagyták kinevezését kormányfővé a távozó Olekszij Honcsaruk helyére.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Denisz Smihal: Ukrajnának óriási pénzügyi segélyre van szükség

Az ukrán kormányfő szerint országának legalább 37 milliárd dollárnyi külső pénzügyi segítségre van szüksége 2024-ben.

"A teljes körű háború első két évében több mint 75 milliárd dollárnyi külföldi segélyt kaptunk. Valójában kizárólag hazai forrásokat költünk az ország védelmi biztonsági szükségleteire" - mondta a kormányfő. Szavai szerint a közvetlen költségvetési támogatás kiemelt adományozói az Európai Unió, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Japán, Kanada, valamint más G7-országok. "2022-ben mintegy 37 milliárd dollárt gyűjtöttünk össze, 2023-ban pedig több mint 42 milliárd dollárt. Az idei évre az a terv, hogy legalább 37 milliárd dollárnyi segítséget kapjunk partnereinktől" - fejtette ki. Hozzátette, hogy ennyi az ukrán költségvetés idei hiánya, ami több mint Ukrajna GDP-jének a 20 százaléka.

Smihal közölte, hogy Belgium 1,7 milliárd euró bevételt szabadított fel a zárolt orosz vagyonból, amelynek egy részét az ukrán menekültek támogatására, egy másik részét pedig Ukrajna szükségleteinek finanszírozására fordítják, beleértve ebbe a védelmi kiadásokat is. Szavai szerint jelenleg tárgyalások folynak a két ország között ennek az összegnek az elosztásáról.

Elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és ő maga már tárgyalt erről a témáról Alexander de Croo belga miniszterelnökkel annak kijevi látogatása során.

"Természetesen most nem mondhatok el minden részletet, de Belgium határozottan kész támogatni minket,

különösen ebből az összegből. Ez a pénz persze elenyésző ahhoz a 200 milliárd euróhoz képest, amelyet az év során zároltak Belgiumban" - jegyezte meg a miniszterelnök.

Smihal hangsúlyozta, hogy az orosz vagyon elkobzása és felhasználása az ukrán kormány prioritása 2024-ben. Szavai szerint eddig a nyugati országok mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be. "Létrehozunk egy, az orosz vagyon elkobzásával foglalkozó nemzetközi munkacsoportot, amelynek első üléséről már egyeztetünk. Belgiummal és az EU-val külön dolgozunk az orosz vagyonból származó bevételek felhasználásán. A legtöbb partner támogatja az elkobzást" - jegyezte meg a miniszterelnök.

A belső reformokról szólva Smihal bejelentette: a kormány azt tervezi, hogy harmadára csökkenti a minisztériumok számát, és ennek megfelelően a közalkalmazottak létszámát is csökkentik.

A miniszterelnök kijelentette, hogy az ukrajnai vállalkozások már készen állnak több mint egymillió drón gyártására. A kormány mintegy 40 milliárd hrivnyát (374 milliárd forint) különített el a termelés megszervezésére. Arra emlékeztetett, hogy Zelenszkij elnök célkitűzésként szabta meg egymillió drón gyártásának elérését az idei évben.

Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×