Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
solymosi vár, Románia
Nyitókép: Pixabay/mary1826

Léptek az omló solymosi vár ügyében

Román költségvetési forrásokból, az országos beruházási társaság (CNI) finanszírozásával állítják helyre és restaurálják Solymos várát a partiumi Arad megyében - jelentette be Florin Pera, Lippa polgármestere.

Az elöljáró közösségi oldalán számolt be az újabb fejleményekről, miután múlt héten kiderült, hogy a közelmúltban ledőlt a vár egyik fala. A régió legjelentősebb középkori erődítményének tartott, egykor stratégiai jelentőségű vár Solymosvár (Soimos) településen áll, mely közigazgatásilag Lippa (Lipova) városához tartozik.

Florin Pera bejegyzésében azt írta: a napokban Bukarestben egyeztetett az országos örökségvédelmi intézet (INP) és az országos beruházási társaság (CNI) vezetőivel, akik biztosították arról, hogy azonosították a finanszírozási forrást, melyből megtörténhet a vár helyreállítása és restaurálása.

Hangsúlyozta, "komplex folyamatról van szó", melyet műemlékvédelmi szakemberek felügyelnek. Mint részletezte, elsőként az örökségvédelmi intézet készíti el a műszaki szakvéleményt és a sürgősségi beavatkozáshoz szükséges dokumentációt. "Ennek a szakasznak a befejeztével Solymos várának a helyreállítása és restaurálása az országos beruházási társaság révén valósul meg" - írta Facebook-oldalán Pera. A polgármester szerint a projekt a turizmus fejlődését eredményezi majd a városban és a térségben, általa a helyi közösség is visszakapja a fontos műemléket.

A Solymos váránál bekövetkezett falomlás tényét Ionel Bulbuc, az Arad megyei önkormányzat Nemzeti Liberális Párti (PNL) alelnöke ismertette a nyilvánossággal múlt héten. Egyúttal a lippai városvezetést okolta, hogy nem hívott le uniós alapokat a megmentéséért, a műemlék épület ugyanis a Szociáldemokrata Párti (PSD) vezetésű helyi önkormányzathoz tartozik.

Az erődítmény sorsa ezáltal kampánytémává vált a romániai helyhatósági választások közeledtével,

Florin Pera polgármester válaszában a műemléket 2020-ig felügyelő megyei önkormányzatot vádolta annak elhanyagolásával. Elmondta, hogy a várromot megpróbálják felvetetni az országos örökségvédelmi intézet sürgősségi listájára, mire Ionel Bulbuc már aznap délután bejelentette, hogy tárgyalásokat folytatott erről Bukarestben.

Lehoczky Attila aradi történelemtanár a Temesvári Rádiónak múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a kőomlás nem újkeletű, januárban következhetett be. Szerinte ez korántsem olyan súlyos kár, mint amikor néhány éve leomlott az Izabella királyné erkélyének nevezett balkon. Úgy tudja, hogy az erődítményen 50-60 éve nem végeztek állagmegőrzési munkálatokat.

Solymos vára Lippa közelében található, a Maros jobb partján, a partiumi térség egyik legjelentősebb középkori erődítménye. Pál szörényi bán építtette a tatárjárás után, első említése 1278-ból való. Rövid ideig királyi vár volt, majd Hunyadi János, a Bánffy család, később Corvin János birtokában állt. 1514-ben Dózsa György serege ostromolta, a XVI. században Izabella magyar királyné lakott benne. 1788-ban ürítették ki hivatalosan.

A vár hegyen áll, legkorábbi része a belső vár és öregtorony. A leírások szerint a várudvar északi részén állt az Izabella királyné idejéből való reneszánsz palota, a déli oldalon volt a lovagterem és a várkápolna.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×