eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Leomlott egy legendás vár fala

A partiumi Arad megyében található várrom kevés megmaradt fala közül omlott le az egyik - a helyi és a megyei hatóságok egymásra mutogatnak a műemlék elhanyagoltsága miatt.

A közigazgatásilag Lippa (Lipova) városához tartozó Solymosvár (Soimos) váránál bekövetkezett falomlásról Ionel Bulbuc, az Arad megyei önkormányzat alelnöke számolt be Facebook-oldalán. A Solymos váraként ismert műemlék épület a térség legjelentősebb középkori erődítménye.

A kisebbik román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa bejegyzésében Lippa önkormányzatának Szociáldemokrata Párti (PSD) vezetését okolta a műemlék épület elhanyagolt állapotáért, és kampánytémává tette annak sorsát. Mint írta, az erődítmény jelenlegi tulajdonosa, a PSD-s vezetésű városi önkormányzat jobban tette volna, ha a megyei közgyűlésre hagyja a vár maradványait.

Florin Pera, Lippa polgármestere az Agerpres román hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett:

a várrom egy évtizedig volt az Arad megyei önkormányzat kezelésében, épp azzal a céllal, hogy felújítsák, de ez nem történt meg.

A lippai önkormányzat 2020 szeptemberében vette át, hogy uniós támogatásra pályázzon a felújításához. A jelenlegi finanszírozási programok azonban nem teszik lehetővé akkora összeg lehívását, amekkorára szükség lenne - mondta. A várat 80 százalékban kellene újjáépíteni, ami becslései szerint 40 millió euróba kerülne - tette hozzá. Mint közölte, a felújításnak az egykori trónterem helyreállítását, kiállítóterek és konferenciatermek kialakítása is része lenne.

Elmondta, megpróbálják felvetetni az országos örökségvédelmi intézet listájára a várromot, azt remélve, hogy így több esély lesz a felújítására.

A polgármester arra intette a turistákat, hogy ne közelítsék meg túlságosan a várat, mert balesetveszélyes.

Hamarosan táblákat is kihelyeznek, melyek figyelmeztetnek az omlásveszélyre

- mondta.

Solymos vára Lippa közelében található, a Maros jobb partján, a partiumi térség egyik legjelentősebb középkori erődítménye. Pál szörényi bán építtette a tatárjárás után, első említése 1278-ból való. Rövid ideig királyi vár volt, majd Hunyadi János, a Bánffy család, később Corvin János birtokában állt. 1514-ben Dózsa György serege ostromolta, a XVI. században Izabella magyar királyné lakott benne. 1788-ban ürítették ki hivatalosan.

A vár hegyen áll, legkorábbi része a belső vár és öregtorony. A leírások szerint a várudvar északi részén állt az Izabella királyné idejéből való reneszánsz palota, a déli oldalon volt a lovagterem és a várkápolna.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×