eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az amerikai légierő egyik F/A-18F Super Hornet harci gépe felszáll a Dwight D. Eisenhower amerikai repülőgép-hordozó fedélzetéről a Vörös-tengeren 2024. február 13-án. Az amerikai és a brit légierő a húszi lázadók jemeni katonai létesítményeire mér precíziós csapásokat, válaszul a húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett vörös-tengeri támadásokra.
Nyitókép: MTI/AP/Bernat Armangue

Ismét "odapörkölt" a brit és az amerikai légierő a húsziknak - adatok

Újabb támadásokat intézett a brit és az amerikai légierő a húszi lázadók jemeni katonai létesítményei ellen, miután az elmúlt napokban azok súlyos támadásokat intéztek kereskedelmi és katonai hajók ellen a Vörös-tengeren.

A londoni védelmi minisztérium vasárnap hajnali tájékoztatása szerint a két szövetséges légierő 8 jemeni helyszínen összesen 18 célpontra mért precíziós csapásokat, válaszul a húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett folytatódó vörös-tengeri támadásokra. A brit-amerikai akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást.

A londoni védelmi tárca ismertetése szerint a támadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci repülőgéppel vett részt. A brit kötelék - amelynek tevékenységét két Voyager típusú üzemanyag-utántöltő repülőgép támogatta - Paveway IV precíziós irányított bombákat vetett be a jemeni fővárostól, Szanaától néhány kilométerre északkeletre, egy korábbi, föld-levegő rakéták indítására alkalmas rakétaüteg helyszínén. Ennek előzményeként a hírszerzési adatok elemzése alapján

sikerült azonosítani ezen a helyszínen több nagyon nagy hatótávolságú drónt, amelyeket a húszik felderítő és támadó műveletekre használtak. A Paveway IV bombákkal a brit légierő a drónokat és indítóállásaikat támadta.

A brit védelmi tárca szerint a Typhoon harci gépek emellett számos célpontot támadtak a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzetben is.

A minisztériumi közlemény megfogalmazása szerint a január 11-én és a február 3-án végrehajtott előző légi akcióban a brit gépek ugyanitt megsemmisítettek számos olyan épületet, amelyet a húszik drónokkal és manőverező robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásaik irányításához használtak, de azóta további, ugyancsak drón- és rakétaműveletekhez használt épületeket sikerült azonosítani ebben a körzetben, és a mostani támadás ezeket vette célba.

A szombat éjszakai közös műveletről London közös közleményt is kiadott a brit és az amerikai kormány mellett Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nevében. E kommüniké szerint a 8 helyszínen 18 húszi katonai létesítményre mért "szükséges és arányos" légitámadások elsősorban föld alá rejtett fegyver- és rakétatárolókat, személyzet nélküli támadó légi eszközöket, légvédelmi rendszereket, radarállomásokat és egy helikoptert vettek célba.

Az újabb brit-amerikai precíziós csapások közvetlen előzményeként a húszik az utóbbi napokban is támadásokat intéztek kereskedelmi és hadihajók ellen.

  • Február 22-én például rakétatámadás érte az Islander nevű brit hajót, megsebesítve a személyzet egyik tagját.
  • Február 19-én a húszik ugyancsak rakétával vették célba és csaknem eltalálták a Sea Champion nevű amerikai hajót, amely Jemenbe szállított humanitárius segélyt.
  • Ugyanaznap találat érte a Navis Fortuna nevű amerikai, előző nap pedig a Rubymar nevű brit hajót, amelyet a személyzetnek el is kellett hagynia - áll a londoni tájékoztatásban.

A közös közlemény szerint

a húszik által november közepe óta kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett támadások száma átlépte a 45-öt.

Ez a világgazdaság egészére, valamint a regionális biztonságra és stabilitásra is fenyegetést jelent, és nemzetközi válaszlépéseket igényel - áll a kommünikében.

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajókat támadják rendszeresen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen.

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek.

(Az amerikai légierő egyik F/A-18F Super Hornet harci gépe felszáll a Dwight D. Eisenhower amerikai repülőgép-hordozó fedélzetéről a Vörös-tengeren 2024. február 13-án.)

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×