eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az ukrán déli hadműveleti parancsnokság felvételén tűzoltó dolgozik egy orosz rakétatalálatot kapott épületnél Odessza kikötőváros peremén 2023. május 8-ra virradóan. Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás szóvivője szerint a létesítményt élelmiszerraktárként használták. Az ukrán vezérkar szerint reggelre virradóan tizenhat rakétacsapást jelentettek, elsősorban Harkiv, Herszon, Mikolajiv és Odessza megyékben fekvő városok ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán déli hadműveleti parancsnokság

Lehel László: míg Ukrajna egy részén tombol a háború, az újjáépített Bucsára rá sem lehet ismerni

Ukrajna 22 megyéjében 600 ezer emberhez jut el a magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítsége. Az elnök-igazgató Lehel László az ukrajnai állapotok kettősségéről, a budapesti segítségnyújtásról és a visszaköltözésben reménykedők helyzetéről is beszélt az InfoRádióban.

Huszonöt éve van jelen Ukrajnában az Ökumenikus Segélyszervezet, viszont a két éve, háború kitörése után magasabb fokozatba kellett kapcsolnia. Lehel László, a szervezet elnök-igazgatója az InfoRádióban elmondta, szomorú, hogy két évvel a háború kitörése után "még mindig erről beszélünk".

"Gondoljunk csak bele, hány család ment tönkre és vesztette el a hozzátartozóját, és még most sem látni azt, hogy a megegyezés felé haladna ez a háború. Mi amit teszünk, az igazából a fájdalom valamilyen szintű enyhítése. Ez önmagában véve is nagy dolog, hiszen most már közeledünk a 600 ezer főhöz, akit mi Ukrajna 22 megyéjében segítünk" – részletezte Lehel László

A számok mögött "belső menekültekről" van szó, ráadásul nem is a jómódúakról, akik megtehették azt, hogy elhagyják Ukrajnát, Nyugat-Európába utaztak és ott várják a háború végét, hanem azokról az egyszerű emberekről, akiknek csak annyi esélyük volt, hogy 20-50 kilométerrel tovább költözzenek egy ideiglenes szállásra, iskolába, óvodába, elhagyott közösségi épületbe.

"Ezeknek a berendezése, az emberek ellátása azért sok kívánnivalót hagy maga után, és bizony itt nekünk nagy szerepünk van" – mutatott rá.

Két súlypontja van a munkájuknak:

  • Herszon környéke
  • Harkiv környéke.

"Négy helyen van képviseletünk, több mint 80 főállású ukrán munkatársunk van, és helyszínen is dolgoznak magyar munkatársak. Téli tüzelővel látjuk el az embereket, kályhákkal, vagy éppen egy-egy épületet, amelyből látszik, hogy már nem abban a zónában van, ahol újabb bombázások lehetnek, akkor lehet egy-egy ablak- vagy ajtócserével megoldani azt, hogy a család ideiglenesen ott maradhasson" – hozott egy példát.

A nemzetközi kötelékben végzett munkában Kijevben már újjáépítéseket is végeznek – iskola, óvoda, mentőállomás és egészségközpont –, az ENSZ pályázatain keresztül pedig jelentősebb támogatás is van.

Lehel László elmondása szerint

Magyarországnak is jó hírét viszik a munkával.

A Magyarországra menekülő ukrajnaiakon is segítenek: létrehoztak egy befogadóközpontot, ahol családok élhetnek a pesti Baross utcában és ukránul beszélő munkatársaktól kaphatnak segítséget Magyarországon tartózkodó menekültek, a gyerekekkel is foglalkoznak

Ha elindul majd a békekötés fázisa, a visszaköltözésben fognak segíteni, illetve az ukrajnai épületeket is rendbe kell tenni.

"Itt lesznek komoly vállalkozások, cégek, akik az újjáépítésben részt vesznek, de úgy gondolom, hogy a segélyszervezetek számára is bőven adódik majd feladat" – fogalmazott várakozásairól.

Lesznek persze olyan esetek, amikor a menekültek már nem tudnak oda visszamenni, ahonnan eljöttek, de nem is csak azért, mert a ház megsemmisült: a terület orosz megszállás alatt van. Kijev megyébe egyébként már megkezdődött a visszaköltözés, Lehel László említése szerint "egész utcasorok" próbálják már most újra a régi életüket élni, amennyire lehet.

"Emlékszünk a bucsai vérengzésre, azokra a képekre, hogy szinte minden le volt tarolva. Nos hát a képeken látott utca ma már teljesen újjá van építve,

rá se lehet ismerni. Tehát azért van egy furcsa kettősség a dologban, hogy egyik oldalon zajlik az élet, és 800 kilométerrel odébb meg tombol a háború, és emberek nyomorúságban élnek" – fejtette ki az Ökumenikus Segélyszervezet vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×