Aki figyeli a lengyelországi eseményeket, úgy láthatja, hogy a választások óta folyamatos politikai csatározás zajlik, és szinte összeérni látszik az előző választási kampány voksolás utáni folytatása az EP-választások kampányának elejével.

Mitrovits Miklós szerint a Jog és Igazságosság – mivel pártként a legtöbb mandátumot szerezte – győztesként hirdette ki magát, és a politikájából úgy tűnik, nem vette tudomásul, hogy nem ő kormányozhat. A PiS nem igazán akarja elengedni ezt a lehetőséget.

"Ez látszott abból, hogy lényegében kihúzták a hatalom átadásának a határidejét az alkotmányban lehetővé tett legvégsőbb időpontig, két nap híján két hónappal később adták át a Donald Tusk vezette koalíciónak a kormányrudat, pedig teljesen biztos volt, hogy ez a szcenárió fog bekövetkezni. És azóta is

megpróbálják a híveiket, legalábbis azoknak a magját, tűzben tartani"

– fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

A Jog és Igazságosság arra gondolhat, hogy esetleg meg lehet ezt a kormányt buktatni "így rögtön az elején", vélekedett Mitrovits Miklós, megjegyezve, hogy ezzel nem várna a párt a "még messze lévő" nyári választásokig. A szakértő szerint azonban hiába erősíti azt a narratívát híveiben a párt, hogy megnyerte a választást és csak rákényszerült, hogy átadja a hatalmat, mert összefogtak vele szemben, és a PiS-nek kellene folytatnia a kormányzást, erre nagyon kevés esély van. Teljesen kizártnak nem tartja, mert akár fény derülhet még valamilyen jogi kiskapura a lengyel törvényekben.

Dobrowiecki Péter szerint nem szabad elfelejteni, hogy a Jog és Igazságosság, ahogy a többi lengyel párt is, listán indult a választásokon: nem egy pártról beszélünk, hanem egy pártkongromerátumról, egy nagy pártról és sok kis társutas pártról (ahogy a Polgári Platform is, hiszen Polgári Koalíció néven ők is több párt tömörülését képezik).

"A Jog és Igazságosság esetében most egyfajta konszolidációt látni. Két ciklust, nyolc év kormányzást követően elvesztették a választást, és tudják, hogy most össze kell tartani a szavazóikat úgy, hogy ez nem egy párt tábora, és ez nehéz. A pártkonglomerátum belső átrendeződése és a kommunikációja is szerintem részben azt mutatja, hogy kármentés zajlik a Jog és Igazságosság háza táján" – mutatott rá a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet kutatási vezetője.

Hozzátette: jön az EP-választás, arra is fel kell készülni, hogy előtte már ne történhessen semmi kritikus dolog. Esetleg egy új, kisebb csoportosulás ne érezze úgy, hogy a PiS kárán most gyorsan nevet csinál magának ebben a rövid időszakban. Ehhez pedig a szakértő szerint folyamatosan konfliktushelyzetet kell fenntartani, amelyben

a saját tábor már csak a konfliktus jellege miatt is inkább összezár és kifelé fordul, nem pedig a saját soraiban keresi a vitát.

A belpolitikai helyzet igencsak forró: egy politikai provokációs ügy miatt elítélték a volt lengyel belügyminisztert és helyettesét, kedd este tartóztatták le őket az elnöki palotában. A Jog és Igazságosság két politikusa korábban elnöki kegyelmet kapott ugyan, ám erről az alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes volt, ezért kellett most börtönbe vonulniuk.

Dobrowiecki Péter szerint ez az első PiS-kormány "legcsúnyább ügye", amelyben a kormány által létrehozott korrupcióellenes ügyészség (CBA) az akkori kormánykoalíció egyik pártjának vezető politikusaival szemben próbált egy korrupcióellenes gyanút bebizonyítani.

"Egy politikai provokáció történt, amit röviden fogalmazva akár hatalmi játszmaként is értékelhetünk, hiszen a Jog és Igazságosság számára az Önvédelem nevű populista agrárpárt koalíciós társként való szereplése erősen problematikus volt, hiszen egy nem annyira kontrollálható koalíciós partnerről beszéltünk. Mára szinte már nem is létezik ez a párt – talán csak jogilag, de valós politikai erőt nem képez –, és a pártnak azóta elhunyt vezetője volt az ügy egyik fő gyanúsítottja. A bíróság azt mondta ki, hogy a CBA-nak az akkori vezetője, a volt belügyminiszter, illetve helyettese hivatali hatáskörben túllépte a jogi keretek által neki megszabott lehetőséget" – fogalmazott Dobrowieczki Péter.

Mitrovits Miklós hozzátette: például lehallgatásokat rendeltek el a főügyész és a bíróság engedélye nélkül, és hasonló tetteik voltak, ezért emeltek vádat ellenük. Az ügy 2009 óta húzódott, és első fokon három év börtönre ítélték őket. Ezt követően, 2015 decemberében, Andrzej Duda frissen hivatalba lépett államfő elnöki kegyelemben részesítette őket.

"A mai napig tartó vita magja az, hogy vajon részesíthet-e az elnök kegyelemben valakit anélkül, hogy jogerős ítélet született volna,

hiszen az ítélet ellen fellebbezett, ha jól tudom, mindkét oldal, mind a vádlottak, mind pedig az ügyészség. Az elnök mégis kegyelemben részesítette" – mondta Dobrowiecki Péter.

Tavaly nyáron egy újabb, legfelsőbb bírósági vizsgálat indult az ügyben. Mint Mitrovits Miklós folytatta, az alkotmánybíróság még 2017-ben hozta azt a döntést, hogy alkotmányellenes volt Duda elnök döntése, nem gyakorolhatott volna kegyelmet, meg kellett volna várnia a jogerős ítéletet. "Ám ezt az alkotmánybírósági döntést nem vette figyelembe senki. Közben a legfelsőbb bíróság kiadott egy olyan határozatot, hogy le kell folytatni a tárgyalást. Az ügy addig húzódott, amíg a PiS kormányon volt, 2016-17-től éppen 2023 decemberéig" – jegyezte meg a szakértő.

Aztán mivel az alkotmánybíróság, illetve a legfelsőbb bíróság határozata alapján lefolytatták mostanra végül a másodfokú tárgyalást, és jogerős ítéletet hoztak – két évre ítélték mindkét személyt –, a jogerős ítélet nyomán börtönbe kell vonulnuk és a képviselői mandátumukról is le kell mondaniuk – foglalta össze.

(A nyitóképen: a lengyel ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatói az októberi választások eredményeképpen hatalomra került négypárti koalíciós kormány intézkedései miatt tüntetnek a parlament varsói épületénél 2024. január 11-én.)