Infostart.hu
eur:
391.37
usd:
339.68
bux:
121984.36
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
M1A1 Abrams amerikai tank. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Az ukránok egyelőre még féltik az amerikai tankjaikat - videó

Az ukrán haderő már megkapta az összes, korábban beígért M1A1 Abrams harckocsit. Már vannak róluk felvételek, de nem igazán tudni, hogy a front közelében, vagy a hátroszágban álltak szolgálatba.

Az Egyesült Államok - korábbi ígéretének megfelelően - tavaly október közepéig leszállította mind a 31 darab M1 Abrams tankot. Az ukránok azonban egyelőre még nem küldik a harckocsikat a frontra. Úgy tudni, ennek az a legfőbb oka, hogy amerikai sajtóértesülések szerint ezek a páncélosok nagyon sebezhetőek, ha felülről vagy oldalról éri őket dróntámadás.

Mivel az orosz hadsereg széleskörűen használ a harckocsik ellen drónokat, az ukránok egyelőre ódzkodnak attól, hogy bevessék az amerikai tankokat. Az M1A1-es egy korai változata az Abramsnek, amelyet a drónok előtti időkben fejlesztettek ki. Az amerikai haderő már a sokkal korszerűbb, M1A2 SEP v2 illetve a még ennél is modernebb SEP v3 változatokat használja. A legfőbb eltérés a korábbi típushoz képest az, hogy az újabbaknál már megerősítették és ellenállóbbá tették a torony felső, illetve oldalsó páncélzatát.

Ugyanakkor az Ukrajnának szállított, régebbi változatú Abramsek is komoly harcértéket képviselnek. Bár nehéz az összehasonlítás a sokkal kisebb és könnyebb orosz páncélosokkal, de a műszaki paraméterek alapján legfeljebb a T-90-es újabb változatai vehetik fel vele a versenyt - legalábbis amerikai szakértők ezt állítják.

A Newsweek által megkérdezett Michael Peck azt nyilatkozta, hogy az Abrams mindegyik változatának műszerei egyértelműen jobb minőségűek, páncélzata pedig vastagabb. Ugyan a T-90M képes nagyobb távolságban lévő célok ellen páncéltörő rakétát indítani, viszont az amerikai tank ágyúja egy harckocsi párbaj esetén nagyobb tűzerőt biztosít.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×