A Pervij Kanal orosz tévécsatorna hétfői Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában Szergej Lavrov egyebek azt hangoztatta: "Komolyan szóba jöttek az F-16-os repülőgépek. A róluk szóló beszélgetések során kiderül, hogy Ukrajnában nincsenek olyan repülőterek, amelyek ilyen repülőgépek kiszolgálására alkalmasak lennének, sem a kifutópályák minősége, felszereltsége, sem pedig a repülések utáni szervizelésükhöz szükséges berendezések tekintetében. És még több tucat, ha nem több száz szakember is kell" - nyilatkozott Lavrov.

"Azt rebesgetik emiatt, hogy ezt valószínűleg az Ukrajnával szomszédos NATO-országok területén lehet megcsinálni. Ez veszélyes elképzelés. Teljes felelősséggel mondhatom" - tette hozzá. Korábban az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy

az atomfegyverek hordozására alkalmas F-16-os vadászgépek megjelenését Ukrajnában Oroszország a Nyugat nukleáris fenyegetésének fogja tekinteni.

A hétfői tévéinterjúban Lavrov figyelmeztette az amerikaiakat és a briteket, akik szerinte abban bíznak, hogy a vízi határaik mögött mindent át tudnak vészelni, hogy "vannak határok, amelyeket nem szabad átlépni". "Az Ukrajnának átadott halált okozó fegyverek minőségének erősödése nem marad észrevétlen" - hangoztatta.

Egy ukrajnai fegyvernyugvás lehetőségével kapcsolatban megjegyezte: Nyugaton nyíltan arról beszélnek, hogy a konfliktus szüneteltetésére azért lenne szükség, hogy Ukrajna feltölthesse fegyver- és hadianyagkészleteit. Úgy vélekedett, hogy a Nyugatnak korábban éppen ilyen okokból volt szüksége a korábban az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásokra.

"Azért, hogy - mint azt Merkel, Hollande és Porosenko később elismerte - modern fegyverekkel pumpálják tele Ukrajnát Oroszország ellen. Vagyis most ugyanaz a taktika sejlik ki a beszélgetésekből, amelyeket nyugati kollégáink folytatnak, de nem velünk, hanem nyilvánosan, a témát egymással megvitatva" - mondta. Lavrov szerint az, hogy az ukrajnai hadihelyzet Kijev számára előnytelen változása nyomán ugyan változott a szóhasználat, de

nem változott a nyugati politika lényege, amely továbbra is ellenfélnek, fenyegetésnek tekinti Oroszországot.

A "kétségbeeséssel" megmagyarázta Joe Biden amerikai elnöknek azt a "tudatosan hamis" állítását, miszerint Oroszország NATO-országok megtámadására készülne. Kifogásolta, hogy a Nyugat nem ítéli el Izraelnek a Gázai övezetben alkalmazott erőszakos módszereit, miközben Oroszországot elmarasztalta a 2004-es beszláni iskolai és a 2002-es moszkvai dubrovkai színházi túszszabadítás után.

Közölte, hogy G20-csoport szeptemberi csúcstalálkozón ismételten arra kérte António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy hozza nyilvánosságra azoknak az embereknek a nevét, akiknek a holttestét tavaly áprilisban a Kijev melletti Bucsában bemutatták, azt állítva, hogy az orosz hadsereg áldozatai. Mint mondta, Guterres azt felelte, hogy ez nem az ő hatásköre.