eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke (j) pártja berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Sebastian Kahnert

A CDU-felszólítás ellenére Olaf Scholz nem hajlandó bizalmi szavazásra

Noha a parlamenti jóváhagyás még hátravan, a kormánykoalíció pártjai biztosak abban, hogy az általuk elfogadott "válságköltségvetés" előbb-utóbb életbe lép. Annak ellenére is, hogy az ellenzék – élén a konzervatív CDU-val, valamint a radikális jobboldali AfD-vel – hevesen tiltakozik a koalíciós egyezményben foglaltak ellen. Friedrich Merz kereszténydemokrata pártelnök arra szólította fel a kancellárt, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást a Bundestagban.

A példa nélküli költségvetési válságot közvetve az alkotmánybíróság robbantotta ki november közepén hozott határozatával. A karlsruhei testület alkotmányellenesnek minősítette a Scholz-kormány egy korábbi, az uniós alapok felhasználásával kapcsolatos döntését, és ezzel a költségvetésben 60 milliárd eurós hiány keletkezett. A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormánykoalíció ezt követően kényszerült a rendkívüli takarékossági intézkedésekre, így első lépésben a 2024-re szóló költségvetés mintegy 17 milliárd euróval történő megkurtítására.

Az erről szóló kormányzati megállapodás többhetes viták után a hét közepén ugyan megszületett, abban azonban sok a még tisztázásra szoruló részlet és még több a bizonytalanság. Így egyebek között arra vonatkozóan, hogy képes lesz-e a koalíció tiszteletben tartani az alaptörvényben is rögzített, az új hitelek felvételét tiltó úgynevezett adósságféket. Továbbá bizonytalan az is, hogy mi lesz a szociális kiadások sorsa, noha Olaf Scholz kancellár azokat előzőleg "sérthetetlennek" nevezte. Ennek ellenére továbbra sem került le a napirendrők a legrászorultabbaknak nyújtott havi pénzügyi támogatás, az úgynevezett Bürgergeld tervezett hatályon kívül helyezése.

A CDU elnöke "pénzügyi trükközéssel" vádolta a kancellárt, Friedrich Merz szerint a kormány nem fogja betartani az adósságféket. A pártelnök szerint Olaf Scholznak a tervezett törvénycsomag miatt bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamentben.

"Az Ukrajnának ígért milliárdos segélyekkel és az egyéb kiadásokkal a koalíció legkésőbb a jövő év közepéig a költségvetési döntések felülvizsgálatára kényszerül" – vélekedett Merz, és szerinte a súlyos kormányválságot egy formális kompromisszummal igyekeztek lezárni.

A kancellár a bizalmi szavazást és a trükközés vádját elutasította, és méltatta azt a "koalíciós kompromisszumot", amely lehetővé teszi a 17 milliárd euró jövő évi megtakarítását. Reményét fejezte ki, hogy a parlament a tervezett költségvetést januárban jóváhagyja. Hangoztatta azt is, hogy Németország továbbra is "hatékony jóléti állam" marad, ugyanakkor továbbra is biztosít forrást a gazdaság korszerűsítéséhez.

Az elfogadott költségvetési tervezetből kitűnt, hogy több részletet még a minisztériumokban ki kell dolgozni, mielőtt arra a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat áldását adhatná.

A tervezet része az üzemanyagok árának, illetve fűtési költségeknek a szén-dioxid kibocsátással arányos növelése, továbbá a villamosenergia-hálózati díjak milliárdos támogatásának megszüntetése.

A tervezetben foglaltak általános vélekedés szerint

jelentős többletterhet jelentenek majd egy átlagos német család számára.

Mindezt közvetve a gazdasági miniszter, Robert Habeck is elismerte. A zöldpárti politikus utalt arra, hogy nem lehet fedezni a kialakult válság okozta összes költséget. Habeck szerint ha a kormány el akarja kerülni az adósságfék felfüggesztését, és nem emeli az adókat, akkor vagy arra kényszerül, hogy kevesebb szolgáltatást nyújtson, vagy pedig növelje a bevételeket. A miniszter szerint a kormány úgy döntött, hogy a terheket a lehető legszélesebb körben szétosztja.

Christian Lindner pénzügyminisztert a ZDF-nek nyilatkozva ezt emelte ki, hogy a kormány továbbra is rekordszinten kíván befektetni, lényegesen többet, mint a koronavírus-járvány idején. A miniszter szerint csökkennek az adóterhek, ami hozzáárul a gazdaság versenyképességéhez és az emberek tehermentesítéséhez. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy csökkentik az állampolgárok juttatásait,. Ezt azzal indokolta, hogy "hatékonnyá kell tenni a jóléti államot".

Megerősítette, hogy nem tervezik az adósságfék felfüggesztését, de nem zárta ki, hogy erre "vészhelyzet" esetén erre sor kerülhet.

"Nem lehet megjósolni, hogy egy esetleges rendkívüli vészhelyzet miatt felfüggesztethető-e az adósságfék, ugyanakkor az nem is lehet automatikus" – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×