A 460 fős szejmben 248 képviselő szavazott Tusk jelöltségére, 201-en ellene voksoltak, senki sem tartózkodott, 10-en nem voltak jelen. Támogatta Tuskot a négy frakcióból álló többségi parlamenti tömb, ezen belül a Polgári Koalíció (KO) összes képviselője.
A szejm előzőleg nem szavazott bizalmat a Mateusz Morawiecki vezette, november végén beiktatott kormánynak. A KO-t vezető Polgári Platform (PO) elnöke, Donald Tusk kedden mutatja be kormányát, és programbeszédet mond, majd aznap róla és a kormányáról bizalmi szavazás is várható. Az új kabinetet az államfő szerdán iktatja be.
Az október 15-i lengyel választásokat követően létrejött új parlamentben az ellenzéki erők kerültek többségbe,
Andrzej Duda államfő ennek ellenére – a szabályok szerint – a legtöbb szavazatot szerző, de többséggel nem rendelkező párt jelöltjét, Mateusz Morawieckit bízta meg a kormányalakítással.
A kormányfői posztot 2017 óta betöltő Morawieckinek 14 napja volt arra, hogy kormányt alakítson. A képviselők hétfő délután szavaztak a Jog és Igazságosság (PiS) és szövetségesei által létrehozott új kormányról, miután meghallgatták Morawiecki beszédét a kormányprogramról.
Szymon Holownia alsóházi elnök, a PL2050 elnöke a hétfői bizalmi szavazás után rámutatott: a lengyel alkotmány 1997-es elfogadása óta először fordul elő, hogy a szejm választ kormányfőt.
A szavazást megelőző parlamenti vita során a KO nevében felszólaló Barbara Nowacka képviselő
„a szegénységet és a vállalkozások csődjét okozó óriási infláció miatt” bírálta Morawiecki kormányát.
A külpolitikát illetően pedig Lengyelország „soha nem volt ennyire gyenge a nemzetközi színtéren” – jelentette ki Nowacka.
Jaroslaw Kaczynski eddigi kormányfőhelyettes, a PiS elnöke felszólalásában Oroszország további politikai és katonai terjeszkedésének veszélyére figyelmeztetett, ennek kapcsán pedig óva intett attól, hogy módosítsanak a lengyel hadsereg korszerűsítési tervén. Sajnálatosnak nevezte, hogy
a többségi koalíció egyes politikusai „túlzottnak” nevezték a korszerűsítési programot, és felülvizsgálatának szükségességét emlegették.
Második fenyegetésnek nevezte Kaczynski az Európai Unió alapszerződéseinek módosítására irányuló terveket. „Ez egy olyan változás koncepciója, aminek révén a lengyel állam egy kívülről, Brüsszelből vagy igazából Berlinből irányított, lengyelek lakta területté válna” – figyelmeztetett a politikus.