Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.64
bux:
131225.41
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke beszédet mond az I. Felvidéki Gazdasági Fórum megnyitóján Révkomáromban 2022. szeptember 22-én. A fórumot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Baross Gábor Alapítvány szervezte.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Forró Krisztián marad a felvidéki magyar párt elnöke, ő lesz a köztársaságielnök-jelölt is

Megerősítette pártelnöki tisztében Forró Krisztiánt a felvidéki magyar párt kongresszusa, s a párt köztársaságielnök-jelöltjének is őt választotta az eddig Szövetségnek nevezett párt legszélesebb körű döntéshozó testülete, amely egyúttal névváltoztatásról is döntött, s Magyar Szövetségre nevezte át magát - jelentették be a párt tisztújító kongresszusán a felvidéki Paton szombaton.

A tisztújító kongresszus a párt második legfontosabb tisztségébe, az Országos Tanács élére Pándy Pétert választotta. A Magyar Szövetség két alelnöke Orosz Örs, illetve a pártba csak ezen a héten belépett, de a szeptemberi előrehozott parlamenti választásokon a párt listáján második legtöbb preferenciaszavazatot összegyűjtött Gyimesi György lett.

A párt kongresszusa alapszabályt is módosított, ennek részeként változtattak nevet, valamint megszüntették a párton belüli három frakciót is. Ez utóbbiak a két évvel ezelőtt Szövetség néven egységessé vált magyar párt elődpártjainak - az MKP-nak, a Most-Hídnak és az Összefogásnak - az utolsó formai maradványai voltak a párton belül.

Forró Krisztián saját köztársaságielnök-jelöltségéről a kongresszus után azt mondta: bár valószínű, hogy a jövő tavasszal esedékes államfőválasztás eredményeképpen nem magyar lesz Szlovákia köztársasági elnöke, a jelölés jó lehetőséget teremt arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a felvidéki magyar közösségre és problémáira is. A múltban már két korábbi államfőválasztáson is indított magyar jelöltet a felvidéki magyar párt, amely akkor még MKP néven működött.

A párt kongresszusa értékelte a szeptemberi előrehozott parlamenti választáson elért eredményüket is, amely nem volt elégséges a parlamentbe jutáshoz. Megállapították, hogy a megszerzett több mint 130 ezer voks azt bizonyította, hogy továbbra is van igény az etnikai politizálásra, s ezért a párt a továbbiakban is ezen az úton kíván továbbhaladni.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×