A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács külügyminiszteri szintű ülését követő sajtóértekezletén közölte, hogy bár unalmasnak hathat, fontos leszögezni, hogy továbbra is érvényben van a katonai szervezetnek az a döntése, miszerint mindent meg kell tenni a konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal, s bár a tanácskozáson "kifejezetten háborús hangulat" uralkodott, ezt most sem kérdőjelezte meg senki.

"Sőt a mai napon is világossá tették a szövetségesek, hogy a jelenlegi körülmények között szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról" - tájékoztatott.

Elmondta, hogy döntés született az észak-atlanti szövetség ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbításáról, amit már jóval a háború kirobbanása előtt, 2016-ban elindítottak. Ennek előkészítésekor a kormány két lényeges szempontot képviselt,

• egyrészt az önkéntesség elvének fenntartását, hogy minden tagállam maga határozhasson arról, hogy részt kíván-e venni a programban,
• másrészt azt, hogy a kezdeményezés keretében egyedül halált nem okozó eszközök átadására kerüljön sor.

"Ugye ez azért is rendkívül fontos, mert egy ilyen lépés az eszkaláció veszélyét hozhatta volna magával" - figyelmeztetett.

Valamint üdvözölte, hogy mindkét magyar szempontot sikerült érvényesíteni, önkéntes a részvétel, és csak nem halált okozó eszközökre vonatkozhat a program.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ugyanakkor szavai szerint világossá kell tenni, hogy az ott tomboló háború nem Európa háborúja, nem a kontinens békéjéért, demokráciájáért zajlanak a harcok.

"Ukrajna magáért harcol, saját területi integritásáért, saját szuverenitásáért és saját függetlenségéért, amit mi nagyra becsülünk, mert ez hősies harc természetesen, de még egyszer mondom,

ez nem a mi háborúnk, éppen ezért elutasítunk minden olyan megközelítést, amely ebből indulna ki"

- emelte ki.

Rámutatott, hogy Ukrajna NATO-tagsága ma két okból sem időszerű. Egyfelől nem lehet felvenni háborúban álló országot az alapszerződés értelmében, mivel az veszélybe sodorná a szövetséget, adott esetben egyenesen a harmadik világháború kockázatával járna - vélekedett.

Másfelől - mint mondta - azt is látni kell, hogy a NATO értékközösség is, amelyben nincsen helye olyan államnak, amely folyamatosan visszaszorítja a nemzeti kisebbségek jogait.

Tudatta, hogy a szervezet reformprogram végrehajtását írta elő Kijev számára, és magyar kezdeményezésre ebbe belekerült a nemzeti közösségek jogainak tiszteletben tartása is,

s ezen immár NATO-szintű elvárás érvényesülését a kormány a lehető legszorosabban nyomon fogja követni.

A miniszter kijelentette, hogy a magyar álláspont ez ügyben a jogfosztások nyolc évvel ezelőtti kezdete óta változatlan, e szerint vissza kell térni a 2015-ös állapotokhoz az anyanyelvhasználatot illetően.

"Értjük, halljuk természetesen, hogy az ukránok fogadkoznak, hogy már törvényjavaslat született, hogy most hirtelen összehívták a nemzeti közösségek képviselőit, amire évekig nem került sor. Most nagyon igyekszenek, de az a helyzet, hogy ilyen nyilatkozatokkal az elmúlt nyolc évben már tele lett a padlás" - hangsúlyozta.

"Én nagyon sok fogadkozást hallottam már, sokszor hallgattam, hogy már szinte mindent megoldottak, aztán épp az ellenkezője történt. Ezért mi az elfogadott és végrehajtott jogszabályokban hiszünk, az elfogadott és végrehajtott jogszabályoknak hiszünk" - húzta alá.

"Amennyiben majd lesznek ilyenek, azokat természetesen értékelni fogjuk, de nyilatkozatokkal már megvezetni minket, tévedésbe ejteni minket, nem lehet" - fűzte hozzá.