Infostart.hu
eur:
379.74
usd:
322.17
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A katalán szeparatistáknak amnesztiát biztosító jogszabály ellen tüntetnek Madrid központjában 2023. november 18-án, egy nappal azt követően, hogy a spanyol parlament jóváhagyta Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök újabb négy évre történő kinevezését. A kinevezést támogatta két katalán függetlenségi formáció, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya), akiknek ezért amnesztiát kértek a katalán szeparatisták számára.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Fernando Alvarado

Szakértő: szétverheti Spanyolországot Pedro Sánchez "politikai manővere"

A spanyol hatóságok adatai szerint mintegy 170 ezren tüntettek Madridban a spanyol kormány amnesztiatörvénye ellen, ami Pedro Sánchez egyezményének része volt a katalán támogatásért. Ám a katalánokkal való kiegyezést a legtöbb spanyol ellenzi - mondja a Nagy Sándor Gyula, rámutatva több más problémára is. Nagy kérdés továbbá, hogy miként oldható fel az az ellentét, hogy Sánchez nem adna teljes függetlenséget a katalánoknak, holott ez a követeléseik között van.

Pedro Sáncheznek nagyon nehezen jött össze a kormányzati többség - emlékeztetett Nagy Sándor Gyula Spanyolország-szakértő, a Corvinus Egyetem tanára az InfoRádióban a nyári spanyolországi választások "utóélete" kapcsán, mellyel összefüggésben zajlott a kormányellenes madridi tüntetés. Sáncheznek több kis - katalán, baszk, galíciai, kanári-szigeteki - párt képviselőit is meg kellett győznie, hogy megszerezhesse a parlamenti többséget. Mint mondta, ez a meggyőzés pénzzel és ígéretekkel történt, például

Katalónia adóssága egy részének elengedésével, átvállalásával a központi kormány terhére, továbbá a katalán függetlenségi mozgalom kapcsán elítélt magánszemélyek, politikusok amnesztiájával.

Ez utóbbi mindenkire vonatkozik, aki ellen 2016-tól 2023-ig a vonatkozó törvény alapján eljárás indult.

A szakértő szerint a jobboldali ellenzéki Néppárt és a jobboldali populista VOX számára az a nagy kérdés, hogy az amnesztiatörvény alkalmazása alkotmányos-e, annak kapcsán Pedro Sánchez mennyire él vissza a hatalmával, illetve mennyire precedensértékű, hogy a szavazatokért cserébe következmények nélkül maradhat egy függetlenedési kísérlet. Az is kérdés, hogy mindez szétveri-e Spanyolországot hosszabb távon.

Nagy Sándor Gyula rámutatott: az amnesztiatörvényt most fogják beterjeszteni, és kérdéses, hogy az alkotmánybíróság elfogadja-e, mert az biztos, hogy a törvényt megtámadják és e fórum elé kerül - mondta a szakértő. Ha elutasítja, és a kúria megállapítja, hogy Pedro Sánchez valóban visszaél a hatalmával, lehetséges, hogy a miniszterelnök elveszíti katalóniai támogatottságát, és az új kormány rövid életű lesz. A másik lehetőség ebben az esetben, hogy a katalánok belenyugodnakhogy a bíróság "elmeszelte" a törvényt, a többi ígéretet viszont számonkérik az újraválasztott vezetőn.

Meglátása szerint Pedro Sánchez inkább a Madrid-Barcelona konfliktus rendezése mellett foglal állást. Elmondása szerint

a miniszterelnök normalizálni szeretné a viszonyt a katalánokkal és a baszkokkal, azt azonban világossá kell tennie számukra, hogy teljes függetlenségről szó sem lehet,

esetleg a pénzügyi autonómia kibővítéséről és hasonlókról lehet tárgyalni. Mint mondta, a katalánok ennél többet szeretnének, náluk tervben volt a függetlenségről egy kötelező érvényű népszavazás kiírása is. A szakértő úgy véli: attól, hogy Pedro Sánchez ezt nem írta alá, nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lesz erre igény egyes katalán pártok részéről. Viszont úgy véli, a belpolitikában még sokáig vitázni fognak az amnesztia kérdéséről és arról, hogy elfogadható-e, ha az egész függetlenségi megmozdulásnak semmilyen, még jelképes következménye sem lesz.

A Spanyolország-szakértő elmondta, Baszkföld élvezi a legnagyobb autonómiát mind kulturális, mind nyelvi és pénzügyi értelemben, és a katalánok ezt a szintet szeretnék elérni. Hozzátette, épp ezekből kifolyólag Pedro Sánchez Baszkföld irányába legfeljebb jelképes ígéreteket tudott tenni a megállapodás során - a mostani megállapodásban is ilyenek vannak leírva, például a nyelvhasználat elősegítése. A szakértő megjegyezte, jó kérdés,

hogyan is lehetne ezt tovább támogatni, hiszen Baszkföldön már gyakorlatilag mindenki használja a baszk nyelvet.

Spanyolország jövőjével, kilátásaival kapcsolatban azt mondta, éppen olyan, mint bármelyik másik európai ország: problémákkal küzd és halad egy bizonyos irányba, ami vagy elnyeri a lakosság egy részének tetszését, vagy nem. Szerinte a katalánokkal való kiegyezést a spanyolok nagyobb része nem támogatja, ám Pedro Sáncheznek erre volt szüksége az újraválasztáshoz, úgyhogy meglépte. Mint mondta, kiderül, hogy ez jó döntésnek bizonyul-e.

Véleménye szerint a miniszterelnök rövid távon képes lesz ellavírozni, ám az igazán súlyos kérdések a nagyobb horderejű problémák előkerülésekor kerülnek majd elő, például a költségvetés vagy az amnesztiatörvény esetleges alkotmánybírósági elutasítása kapcsán. Megjegyezte, az elmúlt években folyamatosan úgy tűnt, hogy Pedro Sánchez hónapokra van a bukástól, de valahogy mindig visszaküzdötte magát a politikába, tehát valamit jól csinálhat. A szakértő leszögezte, nagyobb tételben inkább fogadna arra, hogy még jó pár évig ő lesz a spanyol miniszterelnök, mint arra, hogy jövőre megbukik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×