Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Nikol Pasinján, örmény kormányfő. Forrás: X / NEXTA
Nyitókép: Forrás: X / NEXTA

Közel a megállapodás az örmények és az azeriek között

Örményország és Azerbajdzsán meg tudott egyezni békeszerződésük alapelveiben - jelentette be örmény miniszterelnök az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlése őszi ülésszakának nyitóünnepségén szombaton Jerevánban.

Az örmény miniszterelnök azt mondta, a béke alapelveiről sikerült megállapodni Azerbajdzsánnal, amit az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek a közvetítésével sikerült elérni az Ilham Aliyev azeri elnökkel folytatott egyeztetések során Brüsszelben.

Az örmény kormányfő szerint rossz hír azonban, hogy "továbbra is különböző diplomáciai nyelvet beszélünk, és nagyon gyakran nem értjük egymást". A hosszan tartó konfliktus, a sok ezer áldozat és rab, a gyűlölet légköre és az a gyanú, hogy még a konstruktív kijelentések mögött is rossz szándékot sejtenek, kisebb-nagyobb mértékben mindkét félre igaz - jegyezte meg Nikol Pasinján.

Az örmény miniszterelnök azt is felajánlotta Azerbajdzsánnak, hogy paritásos alapon cseréljék ki foglyaikat.

A jereváni fórumon az örmény kormányfő kijelentette még: Azerbajdzsán egyes lépései azt a benyomást keltik, hogy újabb katonai műveletekre készül Örményország ellen. Például "rendkívül gyanúsnak tűnik, hogy hivatalos szinten Azerbajdzsánban az Örmény Köztársaságot Nyugat-Azerbajdzsánnak kezdték hívni. Így tanítják az iskolákban és az egyetemeken is" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×