Infostart.hu
eur:
378.3
usd:
324.37
bux:
127792.14
2026. április 9. csütörtök Erhard
Ukrajnában kilőtt német, Marder 1A3 lövészpáncélos. Forrás: X / Ukraine Weapons Tracker
Nyitókép: Forrás: X / Ukraine Weapons Tracker

Németország megduplázza az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást

Noha a legkorszerűbb Taurus cirkálórakéták szállításáról továbbra sincs szó, Németország jelentős mértékben növeli az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást – ez nyolcmilliárd eurót jelent.

A hét végén több médium által előzetesen kiszivárogtatott hírt az ARD televíziónak nyilatkozva vasárnap este a védelmi miniszter is megerősítette. Eszerint az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalíció megállapodott abban, hogy az idén folyósított négymilliárdos katonai segély jövőre nyolcmilliárd euróra növeli. Németország – mint Boris Pistorius fogalmazott – ezzel a döntéssel jelezni kívánta, hogy nem hagyja cserben Ukrajnát..

Az ARD szerint a Bundestag költségvetési bizottsága a hét közepén szavaz a tervezett segélyről, és arra minden bizonnyal áldását adja.

Az Ukrajnának szánt segélyek emelésével a védelmi kiadások nagysága a bruttó hazai termék 2,1 százalékát tenné ki, ami megfelel a NATO-kötelezettségnek.

A szövetség tagállamai korábban vállalták, hogy 2024-től bruttó hazai termékük legalább 2 százalékát évente védelmi kiadásokra fordítják.

A kieli Világgazdasági Intézet (Institut für Weltwirtschaft) emlékeztetett arra, hogy Németország Európában Ukrajna legjelentősebb katonai támogatója és az Egyesült Államok után a második legnagyobb a világon. Az intézet utalt arra is, hogy Németország Leopard harckocsikkal, Marder páncélozott járművekkel, továbbá Iris-T és Patriot rakétavédelmi rendszerekkel segítette, illetve segíti Ukrajnát. Egyedül a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták átadását utasította el, tartva attól, hogy Ukrajna azokat orosz területek ellen vetheti be.

Az ARD-nek nyilatkozó német védelmi miniszternek ugyanakkor egy korábbi nyilatkozata miatt némileg "mosakodnia" kellett. Boris Pistoriust ugyanis bírálatok érték azért, mert egy múlt heti interjúban hangsúlyozta, hogy Németországnak – tekintettel az ukrajnai és a közel-keleti események okozta feszültségre -–készen kell állnia egy háborúra.

Pistorius most némileg visszakozott, hangoztatva, hogy csakis védekező jellegű háborúról lehet szó.

A miniszter ezzel kapcsolatban ismételten úgy fogalmazott, hogy a hangsúly az elrettentésen van. Semmiképp nem arra gondolt, hogy háborúra törekedne – magyarázta a miniszter.

Az elmúlt napokban más fórumokon is rendkívül sok szó esett a a német hadsereg felkészültségéről, ezzel kapcsolatban pedig az önkéntesekből álló személyi állomány erősítéséről is. A múlt hét végén a német hadsereg érdekképviseleti szervezete újra előállt a 2011-ben az akkori konzervatív védelmi miniszter által megszüntetett sorkötelezettség újbóli bevezetésének szükségességével. A szövetség elnöke – Pistoriushoz hasonlóan – Németország "összetett fenyegetettségéről" beszélt.

Olaf Scholz kancellár a hadkötelezettség bevezetését egy vasárnapi interjúban elutasította.

A kancellár kijelentette, hogy a sorkötelezettség 2011-es eltörlése annak idején "nagyon meglepte". Azóta azonban – mint fogalmazott – a fegyveres erők új struktúrája alakult ki hadközeltettség nélkül. Ezért szerinte "nem jó ötlet" mindent ismét visszacsinálni, ehelyett a tartalékosok intenzívebb bevetését javasolta.

Az önkéntesekből álló Bundeswehr-létszám jelenleg nem sokkal haladja meg a 200 ezer főt.

Címlapról ajánljuk
„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal
percről percre

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a vasárnapi országgyűlési választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába, hogy beszámoljon a hétközi kormányülés friss döntéseiről. Cikkünk percről percre frissül!

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor Amerika-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×