Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Hatmilliárd eurónyi "gyorsítót" küld az EU

Hatmilliárd euróval (2 295,6 milliárd forint) támogatná az Európai Unió a nyugat-balkáni országokat annak érdekében, hogy végre tudják hajtani az európai integrációhoz szükséges reformokat - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Szkopjéban.

A Vesti.mk északmacedón hírportál beszámolója szerint Ursula von der Leyen azt mondta: Észak-Macedóniának, Albániának, Koszovónak, Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának meg kell ragadnia az EU-bővítés lehetőségét, és azon kell dolgoznia, hogy összehangolja normáit az unióéval.

Rámutatott: az Európai Uniónak a régióra vonatkozó bővítési tervében szerepel, hogy megnyitná közös piacát a szabad áruforgalom, szállítás és energetika területén. Brüsszel egyúttal azt szeretné, ha a térség országai egymás előtt is megnyitnák piacaikat.

Észak-Macedóniáról szólva az Európai Bizottság elnöke közölte: az ország politikusainak össze kell fogniuk, és módosítaniuk kell alkotmányukat azoknak az elvárásoknak megfelelően, amelyeket Bulgária támasztott, hogy így minden akadály elháruljon Szkopje uniós csatlakozása elől.

A közös sajtótájékoztatón Dimitar Kovacsevszki északmacedón miniszterelnök abbéli reményének adott hangot, hogy 2030-ra országa az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat.

A nyugat-balkáni látogatáson tartózkodó Ursula von der Leyen a következő napokban Szerbiába, Koszovóba, Bosznia-Hercegovinába és Montenegróba is ellátogat.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×